Meglepő irányt vett a török infláció
Törökországban éves és havi szinten egyaránt lassult az infláció júniusban.
Az éves fogyasztói áremelkedés mértéke júniusban 71,60 százalékra csökkent a májusi 75,45 százalékról, amely 2022 novembere óta a legmagasabb szintet jelentette. Az elemzők kevésbé jelentős mérséklődést vártak, 72,60 százalékos inflációval számoltak júniusra.
Az infláció lassulásához többek között az élelmiszerek és alkoholmentes italok drágulásának mérséklődése járult hozzá, ami májusban még 75,45 százalék volt, júniusban viszont 71,60 százalékra csökkent. A szállodák, kávézók és éttermek esetében az áremelkedés 92,94 százalékról 90,67 százalékra mérséklődött, míg a ruházati cikkek és lábbelik éves áremelkedése a májusi 50,85 százalékról 47,84 százalékra csökkent.
Az éves maginfláció 70,51 százalékra mérséklődött júniusban, a májusi 74,98 százalékhoz képest.
Havi szinten a fogyasztói áremelkedés 1,64 százalék volt, ami 2023 májusa óta a legalacsonyabb érték, a májusi 3,37 százalék után. A szakértők júniusra 2,22 százalékos havi inflációt prognosztizáltak.
Mehmet Simsek török pénzügyminiszter június elején azt nyilatkozta, hogy a legnehezebb időszakon túl vannak, júniustól kezdődően enyhül az infláció, és az év végére az éves fogyasztói áremelkedés 38 százalékra csökkenhet.
A török jegybank márciusban váratlanul 500 bázisponttal, 50 százalékra emelte az irányadó, hétnapos repokamatot az infláció elleni küzdelem részeként, áprilisban, májusban és júniusban pedig a piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott a kamatszinten.
A török líra árfolyam érdemben nem reagált az inflációs adatra.
A gazdasági helyzet mellett Törökországban társadalmi feszültségek is jelentkeztek, amelyek tovább bonyolítják az ország helyzetét. Kayseriben és más városokban, köztük Isztambulban, szírellenes zavargások törtek ki, miután egy szír férfit megvádoltak egy szír kislány megerőszakolásával. A tüntetések során 474 embert vettek őrizetbe, és a zavargásokban több rendőr és egy tűzoltó is megsérült. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a török hatóságokat sok szír rasszista bánásmóddal vádolja, és a szíriai menekültek társadalmi integrációjával kapcsolatos problémák is felerősödtek.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a bevándorlásellenes ellenzéket tette felelőssé a feszültség szításáért, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt Erdogant vádolta a helyzet súlyosbodásáért. A párt felszólította a kormányt, hogy tegyen közzé reális ütemtervet a menekültek hazatelepítésére.
A Kayseri-i események hatására Szíriában is törökellenes tüntetések kezdődtek, ahol a demonstrálók a török hadsereg távozását követelték. A Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciója önmérsékletre szólította fel a határ mindkét oldalán élő szíreket, hangsúlyozva, hogy a káosz és a rendetlenség csak a rezsim és a terrorszervezetek érdekeit szolgálja.
