Szijjártó Péter: A két új paksi blokk a következő évtized elejére állhat szolgálatba

Minden adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű két új blokkja legkésőbb a következő évtized legelejére szolgálatba állhasson, ezzel is hozzájárulva Magyarország energiaellátásának biztonságához – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása alapján a miniszter kiemelte, hogy a magyar-orosz energetikai együttműködés előnyös Magyarország ellátásbiztonsági érdekei szempontjából. Szijjártó Péter a paksi atomerőmű két új blokkjának mielőbbi megépítését kulcsfontosságúnak nevezte, hangsúlyozva, hogy ezáltal erősödik az energiaellátás biztonsága és jelentősen nő az ország függetlensége a nemzetközi energiapiacok mindenfajta drámai változásaitól.

A tárcavezető szerint az új blokkok működésbe lépése hozzá fog járulni a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez is. Ugyanakkor Szijjártó Péter nem említette, hogy a beruházás 2014 eleji áron 12 milliárd euróba kerül majd, amelyet más módon is hatékonyabban lehetett volna felhasználni.

Szijjártó Péter megerősítette, hogy a megbeszélések alapján minden feltétel adott a paksi atomerőmű két új blokkjának a következő évtized elejére történő szolgálatba állításához, amely így hozzájárul Magyarország energiaellátásának további biztonságához. Azonban a Roszatom még mindig küzd az erőmű uniós szabványok és szabályok szerinti engedélyeztetésével. A Paks II. beruházás számtalan kisebb-nagyobb engedélyt megkapott már az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH), de a legfontosabbat, a létesítési engedélyt még nem, pedig a kérelmet négy éve nyújtották be.

A paksi bővítés kapcsán a 14. uniós szankciós csomagban egy külön bekezdés szólt arról, hogy a korlátozások alól kivételt jelent a Paks II. projekt, illetve az engedélyeztetési eljárásokban is volt könnyítés, amelyekről Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója adott rövid interjút a Portfolio-nak. Pletykák szerint a létesítési engedély késedelmének oka, hogy az orosz szabványok gyakran nem felelnek meg az uniósaknak, és az orosz mérnökök sok esetben nem támasztották alá számításokkal a dokumentációba írt különféle értékeket.