Németország és a magyar jogállamiság dilemmája

A német-magyar kapcsolatok bonyolultságát jelzi, hogy a német kormány nem kívánja felhasználni befolyását a magyar demokrácia helyreállítása érdekében, annak ellenére, hogy jelentős gazdasági érdekeltségek fűzik a két országot egymáshoz.

A magyar kormányzat évek óta építi autokratikus rendszerét, miközben Németország, mint Európa vezető politikai ereje és legnagyobb gazdasági partnerünk, látszólag tétlenül szemléli a jogállamisági értékek leépülését. Németország jelentős befektetőként van jelen Magyarországon, ahol a három legnagyobb német autógyártó is működik, és a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2023-ban közel 33 milliárd eurót tett ki.

A német vállalatok magyarországi helyzetét érintő sajtóhírek ellenére Olaf Scholz kancellár nem mutatott jelentős aktivitást a magyar jogbiztonság és demokrácia védelmében. A német Külügyi Hivatal nem nyilatkozott az ügyben, így a német-magyar kapcsolatokra rálátó személyek véleményére támaszkodva állapítható meg, hogy a politikai kommunikáció elsősorban a brüsszeli uniós találkozókon zajlik, míg a magas szintű látogatások elmaradnak, ami üzenetértékű lehet.

Német cégek nyomást gyakoroltak a 2021 óta hatalmon lévő német kormánykoalícióra, hogy lépjenek fel a magyar kormánnyal szemben, ami a különadók és piaci kiszorítások miatt indított egyeztetésekhez vezetett. A tárgyalásokon Gulyás Gergely miniszter képviselte Magyarországot, aki a német fél szerint kellemes és konstruktív tárgyalópartnernek bizonyult, ellentétben más magyar politikusokkal.

A tárgyalások azonban nem hoztak eredményt, és a német kormány nem mutatott jelentős elkötelezettséget a német cégek helyzetének javítása iránt Magyarországon. A Német Marsall Alapítvány szakértője szerint Németország nem kívánja felvállalni a diplomáciai konfliktust Magyarországgal néhány nagyvállalat érdekében.

A magyar kormányfő uniós döntéshozatalban való blokkoló magatartása, amely gyakran orosz érdekeket képvisel, azonban aggodalomra ad okot. Egy uniós csúcstalálkozón a német kancellár keményen fellépett Orbán Viktorral szemben, amikor a német biztonságpolitika került veszélybe.

A magyarországi illiberalizmus és a radikális nemzeti-populista politika sikerei más nyugati országokban is megjelenhetnek, ami a szélsőjobb erősödését eredményezheti. A Freie Ungarische Botschaft, egy berlini magyarokból álló szervezet, ezt a kérdést is igyekszik a német közvélemény elé tárni.

A nyugati közvéleményt a jogállamisági aggályok foglalkoztatják, és a független NGO-k, think tank-ek támogatásával próbálják elősegíteni a demokratikus értékek képviseletét és a független sajtót Magyarországon. A támogatások nem konkrét feladatmeghatározás alapján történnek, ellentétben a magyar kormányközeli sajtó működésével.

A magyar jogállamisági kérdések és a demokrácia helyzetének javítása azonban nem tűnik a német kormány számára prioritásnak.

Dóka Milán (Berlin)