Bolívia: Puccskísérlet vagy politikai színjáték?

Bolíviában egy háromórás katonai fellépés során a hadsereg egy egysége betört az elnöki palotába, ami számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy valódi puccskísérlet történt-e, vagy csupán egy politikai manőver részesei voltunk.

Puccs vagy nem puccs? – tette fel a kérdést a BBC a szerdai események kapcsán, amelyek során Juan José Zúñiga tábornok vezette katonai egység erőszakosan behatolt a La Paz-i elnöki palotába. A Financial Times szerint az elnök, Luis Arce, gyorsan visszavette a kezdeményezést és tisztogatásokat hajtott végre a hadseregben, miközben a tévében puccskísérletről beszélt. A Time információi szerint Zúñiga, akit Arce 2022 novemberében nevezett ki, korábban korrupciós vádak és drogkereskedelemmel kapcsolatos vádak érintették, és Evo Morales korábbi elnök szerint egy katonai frakciót vezetett.

A Guardian szerint az államcsínykísérlet előestéjén Arce felmentette Zúñigát, aki ezt azzal nyugtázta, hogy ő „a haza katonája”. Zúñiga őrizetbe vételekor azt állította, hogy Arce kérésére cselekedett, amikor a hadsereg páncélozott járművekkel megjelent az elnöki palotánál. Carlos Toranzo politikai elemző szerint nem egyértelmű, hogy valódi puccsról vagy egy kormányzati show-ról van szó.

A kormány csütörtökön bemutatta a 17 őrizetbe vett puccsistát, és Eduardo del Castillo kormánytag szerint a puccsot már május óta tervezték. Az önpuccs lehetőségét Morales és hívei is terjesztik, miközben a kormányzat tagadja ezeket az állításokat. Ivan Lima igazságügyi miniszter szerint a puccskísérlet résztvevői akár 15–20 év börtönt is kaphatnak.

Bolíviában a katonai puccsok nem ismeretlenek, az utolsó több mint 40 éve történt, de a New Yorker szerint az ország történetében számos ilyen esemény zajlott le. A BBC szerint Evo Morales, aki 2005-ben lett elnök, és az első őslakos vezetőként győzött, államosításokat hajtott végre, de gazdasági nehézségekkel is szembe kellett néznie. Morales 2019-ben kényszerült száműzetésbe, majd visszatért és Arce kihívójaként jelentkezett, miközben a következő elnökválasztás közeledik.

Latin-Amerikában a puccskísérletek már ritkák, de nem egyedülállóak. Például Peruban 2022-ben Pedro Castillo elnök próbálkozott hasonlóval, de nem talált támogatást. A Financial Times szerint a régió a fejlődő világ legdemokratikusabb része, de a vezetők gyakran túlterjeszkednek a jogköreiken. A bolíviai eseményeket a környező országok többsége elítélte, ami a régió változását jelzi.

: article-1