A nemzetközi örökbefogadások és a magyar gyermekvédelem kihívásai
Bár a magyar kormány szerint javult a gyermekvédelem helyzete, szakértők a megelőzés hiányáról és a roma gyermekek diszkriminációjáról számolnak be. Hollandia és Belgium vizsgálatai is rávilágítottak a magyar gyermekvédelmi rendszer problémáira. Ha a belföldi örökbefogadás nem sikerül, az állami gondozásban lévő gyerekek külföldön is keresnek családot, de több országban vizsgálatok indultak a nemzetközi örökbefogadások szabálytalanságai miatt.
A holland kormány vizsgálata szerint Magyarország gyermekvédelmi jogszabályai megfelelőek, hangsúlyt fektetnek a gyermek és szülők elválasztásának megelőzésére és a hazagondozásra, különös tekintettel a kisebbségekre, mint például a roma származásúakra. Azonban a holland kormány belső dokumentumai korábban kritikusabbak voltak, és a szakértők sem értenek egyet a pozitív megállapításokkal. A nemzetközi örökbefogadások esetében Magyarországon elsősorban házaspárokat részesítenek előnyben. A nemzetközi örökbefogadások hosszadalmasabbak és gyakran egészségkárosodással élő gyerekeket, vagy testvéreket érintenek.
Az elmúlt kilenc évben összesen 1706 gyermek került nemzetközi örökbefogadásba, ami az összes örökbefogadás közel 20%-át teszi ki. A legtöbb gyermeket Olaszországból fogadták örökbe, míg Belgiumból és Ausztriából a legkevesebbet. Jelenleg körülbelül 100 folyamatban lévő nemzetközi örökbefogadási eljárás van.
Norvégia és Dánia is vizsgálódik a nemzetközi örökbefogadások miatt, és Hollandia ideiglenesen felfüggesztette a külföldről történő örökbefogadásokat. Magyarország "narancssárga" besorolást kapott Belgiumban, ami kétségeket vet fel az együttműködéssel kapcsolatban.
A magyar gyermekvédelem hiányosságai ellenére a kormány a családok védelmét hangsúlyozza. A gyermekvédelmi rendszer legnagyobb kihívása a hatékony prevenció hiánya, és a gyakorlatban gyakran a szegénység miatt kerülnek gyerekek állami gondozásba. A TASZ jogásza szerint a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű, roma származású gyerekek gyakran kerülnek be a szakellátásba.
A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő több mint 23 ezer kiskorúból 2023-ban majdnem kétezren vártak örökbefogadásra. Az idősebb, fogyatékkal élő, vagy roma származású gyermekeknek rosszabbak az esélyeik a hazai örökbefogadásra. Az Európai Roma Jogok Központja pert indított az EMMI ellen, és a Kúria kimondta, hogy sérült az egyenlő bánásmód elve.
Az örökbefogadás szabályai szerint az egyedülállók és a hazánkban élő külföldi párok hátrébb kerülhetnek a sorban. A Magyar Nemzet szerint egy öt hónapos csecsemő ügyében a Budapest Főváros Kormányhivatala álláspontja az volt, hogy "ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyermek". A bíróság azonban diszkriminációt állapított meg az ügyben.
