Orbán és az oroszpolitika nyomása

Három nappal az EP- és az önkormányzati választások után David Pressman amerikai nagykövet Pétervására látogatott, ahol egy uniós támogatással épült vendégházat tekintett meg, melyet Eged István fideszes polgármester vezetett be, aki további támogatást is nyert a fejlesztésekre. Pressman a korrupció gyanúját felvető helyszíneket is felkereste. Nyolc nappal később az orosz nagykövet, Jevgenyij Sztanyiszlavov Pécsre utazott, ahol Péterffy Attila polgármesterrel tárgyalt az orosz–magyar vállalatokról, a korrupcióról azonban nem esett szó.

A két nagykövet látogatása rávilágít a különböző kapcsolatokra, amelyeket az Egyesült Államok és Oroszország ápol Magyarországgal: Washington kritikával, Moszkva dicsérettel illeti a kormányt. Pressman gyakran fogalmaz meg nyilvános kritikát, legutóbb a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását bírálta, míg a kormány az amerikai „külföldi ügynökök” regisztrációjára hivatkozva válaszolt. Sztanyiszlavov kevésbé van a média fókuszában, de megnyilvánulásai is jelentőségteljesek. Kirill pátriárka például Orbán Viktort a „Dicsőség és becsület” renddel tüntette ki, miután Magyarország megvétózta az ő vagyonának befagyasztásáról szóló EU-s szankciós csomagot. Az amerikai–magyar kapcsolatok mélyponton vannak, mivel Washington szerint Orbán túl közel került Putyinhoz. Az Orbán-kormány reménykedik, hogy ha Trump újra elnök lesz, a kapcsolatok normalizálódhatnak. Az amerikai képviselőház azonban megszavazta az Ukrajnának szánt segélyről szóló törvényjavaslatot.**

Az EP-választás óta három esemény történt, amelyek azt jelzik, hogy a kormány engedhet a nyomásnak: Orbán fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt és belement, hogy Mark Rutte legyen a NATO-főtitkár; Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter tárgyalt Pressmannal az amerikai katonák magyar rendszámáról; Orbán Viktor Kijevbe utazott, hogy találkozzon Zelenszkijjel. Az amerikai nyomás erősödhet, és Pressman kedvezően értékelte a kijevi találkozót.

A magyar kormány kétarcú politikát folytat az EU-ban: ellenezte az EU fegyver- és segélyszállításait Ukrajnának, miközben a védelmi kiadásokat a GDP 2,11 százalékára növelte, és fegyvereket vásárolt Németországtól és Franciaországtól.

A magyar–orosz kapcsolatok túlmutatnak az energiafüggőségen, és ideológiai szinten is erősödnek. Az orosz soft power a kormányzati körökig terjed, például egy kormányállamtitkár is tagja lett egy orosz szervezetnek.

A magyar külpolitika nem változott: Szijjártó Péter a tavaszi mozgásai során továbbra is támogatta az orosz energiaforrásokat és az orosz piacon tevékenykedő magyar cégeket.

A magyar kormányfő a szintén Moszkva-kompatibilis Szerbiával erősítette kapcsolatait, és egy szerb–magyar–osztrák tengely is kialakulóban van.

A nemzetközi elemzők szerint Orbán távolodása a Kremltől csak az európai politikai taktika része lehet, de nem jelent váltást.