A magyarok külpolitikai nézetei 2024-ben
A Policy Solutions legújabb kutatása szerint a magyarok többsége továbbra is a nyugati orientációt részesíti előnyben, de a kormánypárti szavazók körében csökkent ennek támogatottsága. A magyar társadalom már nagyobb fenyegetésként tekint Ukrajnára, mint Oroszországra, és a NATO-tagságot is fontosnak tartják.
A Policy Solutions külpolitikai attitűdkutatása alapján a magyarok többsége szerint az ország helye nyugaton van, de a kormánypártiak körében visszaesett a nyugati orientáció támogatottsága. A kutatás célja az volt, hogy bemutassa, miként látja a magyar társadalom az ország helyét a világban, és hogyan vélekedik a nemzetközi ügyekről. A március 1–9. közötti felmérés során a Závecz Research volt a Policy Solutions partnere, és a személyes megkérdezéssel készült felmérés 1000 embert ért el.
A magyarok 50 százaléka szerint Magyarország hagyományosan a nyugathoz tartozik, és a jövőben is a nyugati partnerek felé kell törekednünk, míg csak 17 százalékuk van ellentétes állásponton. A kormánypárti szavazók 37 százaléka is támogatja a nyugati orientációt, de ez 9 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A magyarok negyede szerint hazánk érdeke az lenne, hogy Oroszországhoz közeledjünk, de a társadalom relatív többsége elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal.
A magyarok számára kiemelten fontos az osztrák-magyar viszony, 41 százalékuk szerint ez élvez prioritást, ami 11 százalékpontos növekedés a tavalyi adatokhoz képest. Németországgal és az Egyesült Államokkal is fontos a jó kapcsolat fenntartása. A felmérés szerint a magyarok Ukrajnát tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (51 százalék), amit Oroszország követ (46 százalék).
A NATO-tagságot a magyarok 61 százaléka véli előnyösnek, és nincs olyan politikai csoport, ahol ne lennének túlnyomó többségben a NATO-tagságot támogatók. Azonban a megkérdezettek fele szerint a NATO belesodorhatja Magyarországot egy olyan konfliktusba, amiből ki kellene maradnia. A magyarok háromnegyede szerint Magyarországnak katonákat kellene küldenie, ha Oroszország megtámadná valamelyik balti államot.
A magyarok négyötöde szerint elvárható, hogy a NATO segítségére siessen, ha Oroszország Magyarországot támadná meg. A háborús veszély érzékelése csökkent 2024 tavaszára, és a magyarok többsége nem számít arra, hogy 20 éven belül háború törne ki az USA és Kína között.
A legismertebb külföldi közéleti szereplők között Vlagyimir Putyin, Ferenc pápa és Donald Trump szerepelnek, és Ferenc pápa a legpozitívabb megítélésű, míg Putyin és Zelenszkij a legnegatívabbak között vannak. Joe Biden amerikai elnök negatívabb megítélésű a magyarok szemében, mint Donald Trump. Az uniós szankciók hatékonyságát illetően megosztottak a vélemények, és az Izraeli-palesztin konfliktusban a magyarok jogosnak, de aránytalanul nagymértékűnek tartják az izraeli válaszcsapásokat.
