Kicsoda valójában az iráni elnökválasztás nagy esélyese, Maszúd Peszeskján?

Irán egyetlen reformpárti jelöltje, a 69 éves Maszúd Peszeskján a viszonylagos homályból a legtöbb szavazatot szerezte meg az iráni elnökválasztás első fordulójában.

Maszúd Peszeskján, aki a konzervatív tábor három jelöltjével mérettette meg magát, több mint 10,4 millió szavazatot (42,5%) gyűjtött össze, míg a második helyen az ultrakonzervatív Szaid Dzsalíli végzett több mint 9,4 millió szavazattal (38,7%). Ők ketten fognak szembenézni egymással a választás második fordulójában július 5-én. A voksolásra a gázai háború miatt felfokozott regionális feszültségek, az iráni nukleáris program miatti nézeteltérések és a szankciók által sújtott gazdaság okán kialakult belső elégedetlenség közepette kerül sor.

Maszúd Peszeskjánt a reformista jelöltek közé sorolják az iráni politikai színtéren, aki politikai karrierje során következetesen a reformok előmozdításán dolgozott. Az iráni reformisták a merev politikai és vallási struktúrák átalakítására törekszenek, támogatva a társadalmi szabadságot, az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint a nyitottabb külpolitikát. Irán fő reformer koalíciója is Peszeskján mögé sorakozott fel, és Mohamed Hátámi és a mérsékelt Haszan Roháni korábbi elnökök is támogatásukról biztosították őt.

Esetleges győzelme jelentős módosulásokat hozhat Irán bel- és külpolitikájában, valamint az ország nemzetközi kapcsolatai terén. Peszeskján a gazdaságpolitika átalakítását is érintené, nagyobb hangsúlyt fektetve az infláció csökkentésére, a munkanélküliség mérséklésére, és kitart amellett, hogy Iránnak meg kell nyitnia kapuit a külföldi befektetések előtt. A társadalmi és politikai szabadságjogok terén is változások történhetnek, mivel nyitottnak tűnik az olyan reformok bevezetése iránt, amelyek nagyobb szabadságot és részvételt biztosítanak a polgároknak a politikai folyamatokban. Az emberi jogok tiszteletben tartása is javulhat, különösen a nők és kisebbségek helyzetére vonatkozóan.

A külpolitikában Peszeskján javítani kívánja a nyugati országokkal és fontosabb szervezetekkel való viszonyt, különösen az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval. Ez magában foglalhatja a nukleáris megállapodás újratárgyalását és a szankciók enyhítésére irányuló erőfeszítéseket. A regionális politikában pedig pragmatikusabb megközelítést alkalmazhat, amelynek célja a feszültségek csökkentése és a diplomáciai kapcsolatok erősítése a térségbeli országokkal.

Maszúd Peszeskján 1954. szeptember 29-én született Mahábád városában, és orvosként végzett. A politikában eltöltött több mint 20 év ellenére elkerülték a korrupciós vádak, és nem keveredett semmilyen politikai botrányba. 1993-ban elvesztette feleségét és egyik gyermekét egy autóbalesetben, és soha nem nősült meg újra. A tudományos életben is dolgozott, majd 2000-ben Teheránba költözött, hogy egészségügyi miniszterhelyettes, majd egészségügyi minisztere legyen. 2016 és 2020 között a parlament egyik alelnöke volt, és 2013-ban, valamint 2021-ben is indult az elnökválasztáson, de az Őrök Tanácsa eltiltotta a választáson való részvételtől.

Több fronton is bírálta az előző iráni kormányt, elsősorban az infláció kezelését és a gazdasági irányvonalat kritizálta. Bírálta a korrupcióval szembeni fellépés hiányát, a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését, a szociális igazságosság hiányát, valamint a nők és fiatalok jogainak elhanyagolását. A volt egészségügyi miniszter az iszlám köztársaság hidzsáb-politikáját is bírálta, és 2023-ban arra figyelmeztetett, hogy az csak a vallás gyűlöletére buzdítja az embereket.

A reformista jelölt a szankciók enyhítéséért cserébe a Teherán nukleáris tevékenységének visszaszorítását célzó egyezmény újraélesztését képzeli el annak érdekében, hogy Irán kitörjön az elszigeteltségből. Nyitottságát fejezte ki a Nyugattal folytatott tárgyalásokra, és korábban bírálta a más országok, köztük az Egyesült Államok elleni uszítást. Azonban Peszeskján az iszlám köztársaság alapelvei mellett is felszólalt, és ragaszkodik ahhoz, hogy az Ali Hámenei ajatollah legfelsőbb vezető által meghatározott politikát kövesse.