A Maldív-szigetek: Túlélés a tengerszint emelkedése ellenére

A Maldív-szigetek fehér homokos partjai és korallzátonyai ellenére a globális felmelegedés miatt veszélyben vannak, de új kutatások szerint a tengerszint emelkedése nem feltétlenül jelenti a szigetek eltűnését. A helyzet nem ennyire egyértelmű, mivel vannak olyan szigetek, amelyek növekedni is képesek a tengerszint emelkedése mellett. A Maldív-szigetek éves költségvetésének jelentős részét fordítják a partvonalak védelmére és magasítására, valamint sekély lagúnák feltöltésére, hogy nagyobb szárazföldjük legyen.

A tudósok korábban úgy vélték, hogy az atollok, amelyek a korallzátonyok tetején helyezkednek el, a legveszélyeztetettebbek a tengerszint emelkedése miatt. Az előrejelzések szerint ezek a szigetek még ebben az évszázadban eltűnhetnek. Azonban újabb kutatások dinamikus változásokat mutatnak a szigetek partvonalaiban, amelyek hol erodálódtak, hol épültek, és összességében nem zsugorodtak.

Az atollok alapját elsüllyedt vulkánok képezik, ahol a korallok megtelepedtek, és a szél és a hullámok segítségével homokkal és törmelékekkel töltötték fel őket, így alapjait megteremtve egy szigetnek. Ezek a szigetek többször is víz alá kerültek, majd újra a felszínre bukkantak, és ez a jövőben is így maradhat.

Arthur Webb és Paul Kench kutatásai szerint a 20. század közepén készült műholdfelvételek és a friss légi felvételek összehasonlítása alapján a szigetek mérete nem csökkent jelentősen, annak ellenére, hogy a tengerszint minden évtizedben emelkedett. A kutatások azt mutatják, hogy a szigetek között vannak zsugorodó, növekvő és stabil területek is, és ahol a tengerszint emelkedése a leggyorsabb, ott sem erodálódtak jobban a szigetek, mint máshol.

A tudósok most azt próbálják megérteni, miért zsugorodnak egyes szigetek, míg mások nem. Ehhez talajmintákat vizsgálnak, szeizmológiai méréseket végeznek, és elemzik a hullámok hatásait a partvonalra. Curt Storlazzi szerint fontos kérdés, hogy az atollok mennyi idő alatt tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezeti viszonyokhoz. A korallzátonyok fehéredése a stressz jele, de a papagájhalak által elősegített homokképződés révén a korallok regenerálódhatnak, bár az ilyen fehéredések egyre gyakoribbak.

Kench és más szakértők szerint az embereknek meg kell tanulniuk együtt élni a tengerszint emelkedésével, és az okos tervezést és alkalmazkodást előnyben kell részesíteniük a partvédő mérnöki projektekkel szemben. A Maldív-szigeteken már alkalmaznak mérnöki módszereket a víz távol tartására, és új városokat is építenek, mint például Ras Malé, amelyet alagút fog összekötni a többi részével.

A Kelet-angliai Egyetem tudósai szerint a Maldív-szigeteknek koncentrálniuk kellene a főváros körüli néhány szigetre, ahol már népességrobbanás következett be, és ezeket magasítsák meg, hogy biztonságosak legyenek a tengerszint emelkedése és a viharok ellen.