Izraeli hírszerzési akció a Hezbollah ellen: Csipogók és walkie-talkie-k robbantása
Az izraeli Moszad 2015 óta figyelte a Hezbollah kommunikációját speciális eszközökön keresztül, amelyeket később felrobbantottak, súlyos csapást mérve a szervezetre.
A Moszad akciója
A Moszad 2015 óta lehallgatta a Hezbollah tagjait olyan walkie-talkie-kon keresztül, amelyeket később felrobbantottak. Ezek az eszközök valós idejű hozzáférést biztosítottak a Hezbollah kommunikációjához, mielőtt fegyverként használták volna őket.
A csipogók és walkie-talkie-k szerepe
A Hezbollah vezetői gyanakodtak a mobiltelefonjaik lehallgatására, ezért speciális kommunikációs eszközöket kerestek, végül személyhívókat használtak, amelyek később felrobbantak. A Moszad éveken át lehallgatta a Hezbollah beszélgetéseit, de fenntartották a lehetőséget, hogy bombává alakítsák az eszközöket. A Hezbollah vezetése ügyelt a szabotázs lehetőségére, de végül tajvani Apollo személyhívókat választottak, amelyek nem mutattak kapcsolatot Izraellel.
A Hezbollah reakciója
A Hezbollah 2023-ban kapott ajánlatot a csipogókra marketingesek segítségével, és a nagyobb üzemidővel rendelkező akkumulátorral szerelt változatot vásárolták meg. A személyhívók gyártását kiszervezték, de végül Izraelben szerelték össze a Moszad felügyelete alatt. Szeptember 12-én Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszélt a robbanóanyaggal szerelt eszközök bevetéséről.
A támadás és következményei
Szeptember 17-én és 18-án több ezer személyhívó és adó-vevő robbant fel Libanonban és Szíriában, megölve és megcsonkítva sok embert. A támadásokban több ezer ember megsérült és több tucatnyian meghaltak. A támadást követően Izrael légicsapásokat hajtott végre a Hezbollah ellen, súlyos csapást mérve a szervezetre.
Nemzetközi vonatkozások
A csipogók és walkie-talkie-k gyártásában tajvani és magyar cégek is érintettek voltak. A tajvani Gold Apollo és a Magyarországon bejegyzett BAC Consulting is szerepet játszott az eszközök forgalmazásában, bár a cégek azt állították, hogy nem tudtak az eszközök valódi céljáról. Egy bolgár vállalat is érintett volt az ügyben, amelynek norvég tulajdonosa a libanoni események óta eltűnt.