Az aradi vértanúk emléknapja: Történelmi visszatekintés és megemlékezés

Október 6-án emlékezünk meg az aradi vértanúkról, akik életüket adták a magyar szabadságért. Az események történelmi jelentősége és a mai megemlékezések fontos szerepet játszanak nemzeti emlékezetünkben.

  1. október 6-án Aradon tizenhárom honvédtisztet és Pesten gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt végezték ki a szabadságharc bukása után, a bécsi forradalom évfordulóján. Az aradi vértanúk: Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly és Lázár Vilmos.

A kivégzések után kegyetlen megtorlások következtek, mintegy 150 embert végeztek ki, és több ezer embert börtönöztek be vagy ítéltek kényszermunkára. Az aradi vértanúk közül tizenegy ma már egy helyen nyugszik, míg Dessewffy Arisztid és Kiss Ernő külön nyugszanak.

Az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án, katonai tiszteletadás mellett félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt. Az eseményen részt vett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint a kormány több tagja is jelen volt. A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik.

A nemzeti gyásznapot 2001-ben nyilvánították hivatalossá, és azóta minden évben megemlékezünk az aradi vértanúkról, akik életükkel és halálukkal példát mutattak a hazáért vívott harcukkal és sírig tartó hűségükkel. Az eseményen elhangzott, hogy a 14 mártír halála nem volt hiábavaló, Magyarország ma szabad és független ország.