Exit poll: Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése vezet a franciáknál
A Marine Le Pen vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés áll az élen a francia nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában, a Belügyminisztérium által közölt végleges eredmények szerint a szavazatok 29,25 százalékát szerezte meg.
A Nemzeti Tömörülés a voksok mintegy 29,25 százalékát szerezte meg, míg a radikális baloldali Új Népfront, amely a Kommunistákat, a Zöldeket és a szocialistákat tömöríti, körülbelül 27,99 százalékos támogatottságot ért el. Emmanuel Macron centrista elnök tábora, az Együtt a szavazatok 20,04 százalékát kapta meg.
Az Elabe közvélemény-kutató cég becslése szerint a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 260-310 parlamenti helyet szerezhetnek a július 7-én megrendezésre kerülő második fordulóban. Az Ipsos szerint pedig 230-280 mandátumot nyerhetnek a France Television megbízásából készített előrejelzés alapján.
A francia alsóházban az abszolút többséghez 289 mandátum szükséges.
Emmanuel Macron államfő a Nemzeti Tömörülés elleni összefogásra hívta fel a franciákat. Közleményében kiemelte, hogy az első forduló magas részvételi aránya, amely 66,7 százalék volt és 1988 óta a legmagasabb, jelzi a szavazás fontosságát, és szükség van a politikai helyzet tisztázására. Macron szerint a második fordulóban egyértelműen demokratikus és republikánus összefogásra van szükség a Nemzeti Tömörüléssel szemben.
Marine Le Pen, aki képviselőként újraválasztást nyert az észak-franciaországi Hénin-Beaumont-ban, úgy véli, hogy a macronista tábor gyakorlatilag eltűnt. A Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője és 2027-es elnökjelöltje szerint a választók az első fordulóban világosan kifejezték, hogy elutasítják Emmanuel Macron hét évnyi lekezelő és korrozív hatalmát. A Le Pen vezette párt elnöke, Jordan Bardella készen áll a miniszterelnökségre, amennyiben pártja győzelmet arat.
Gabriel Attal miniszterelnök szerint a szélsőjobb a hatalom kapujában áll, és céljuk megakadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés a második fordulóban abszolút többséghez jusson. A kétfordulós voksolás legfőbb tétje, hogy a Nemzeti Tömörülés fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget. Ebben az esetben úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen fogja vezetni az országot.
Az első fordulóban a Nemzeti Tömörülés 37 mandátumot, az Új Népfront 32-t, az Együtt 2-t, a Köztársaságiak 1-et szerzett meg, további 4 mandátumot kisebb pártok gyűjtöttek be. A második forduló előtt az Új Népfrontban tömörülő pártok vezetői visszalépésre szólították fel jelöltjeiket azokban a körzetekben, ahol harmadik helyen végeztek, míg az Együttben nem volt ilyen összhang.
A második forduló nagy kérdése, hogy meglesz-e a Nemzeti Tömörülésnek (vagy akár az Új Népfrontnak) az abszolút többség, vagyis a 289 mandátum. Egy felmérés szerint a Macron-féle Együtt szavazóinak 70 százaléka, az Új Népfront szavazóinak pedig 53 százaléka nem fogja követni a pártközpontból érkező ajánlásokat az átszavazásokra vonatkozóan.
A helyzetet bonyolítja, hogy az első forduló előtt a most negyedik helyen végzett Köztársaságiak lényegében kettészakadtak: az elnök, Éric Ciotti Le Penék mellé állt, míg a párt nagyobb része nem támogatta a Nemzeti Tömörüléssel való szövetséget. (Ciottit ki is zárták a pártból, ezt azonban a bíróság ítélete megtorpedózta.) A Köztársaságiak párt nem szólította semmilyen választói magatartásra azokat a szavazóit, akik a második körben már nem szavazhatnak köztársasági jelöltre.
A nemzetgyűlési választásokat június 9-én, pártja európai parlamenti választási vereségét követően írta ki Macron. Bár arra számíthatott, hogy a Nemzeti Tömörülés előretörésétől tartók a mögötte álló szövetségre szavaznak le, úgy látszik, a Le Pen-párt valódi kihívója az Új Népfront lett, az elnököt támogató pártoknak pedig nagyon kevés képviselője lesz a következő Nemzetgyűlésben. Emmanuel Macron számára tehát tragikusan alakult a választás, és bármi is legyen a végleges eredmény, nagyon nehéz 3 év várhat rá mandátumának 2027-es lejártáig.
A piacok pozitívan reagáltak a választás első fordulójának eredményeire, mivel a vártnál kisebb előnnyel nyert a Nemzeti Tömörülés, ami csökkentheti az esélyét annak, hogy abszolút többséget szerezzenek a francia parlamentben. A befektetők elsősorban attól tartanak, hogy ha a Nemzeti Tömörülés nagy többséggel nyer, akkor az új francia kormány költségvetési politikája a mostaninál jóval lazább lehet, ami adósságválságot eredményezhet. A francia tőzsde a hírek hatására jelentős emelkedést mutatott, a CAC index 2,6 százalékos pluszban állt, a nagybankok vezetik az emelkedést.
