Oroszország reakciója Orbán Viktor ukrajnai látogatására
Oroszország kritikusan szólalt meg Orbán Viktor ukrajnai látogatását követően, hangsúlyozva, hogy Magyarország az EU soros elnöksége alatt Brüsszel érdekeit fogja szolgálni.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét Orbán Viktor kijevi látogatásáról. Peszkov szerint Magyarország az EU soros elnökségét betöltve Brüsszel feladatait fogja ellátni, nem pedig saját nemzeti érdekeit követi. A szóvivő kiemelte, hogy Budapest nem tájékoztatta előzetesen Moszkvát a készülő látogatásról, és nem került sor kapcsolatfelvételre a felek között.
Peszkov hozzátette, hogy Orbán Viktor ismert arról, hogy keményen védi saját nemzetének érdekeit, de a Kreml nem vár semmilyen konkrét eredményt a látogatástól a háború lezárása szempontjából. A magyar kormány korábban azt nyilatkozta, hogy a látogatás egyik fő célja a konfliktus lezárásának előre mozdítása, és Orbán Viktor tűzszüneti javaslatot is tett.
Orbán Viktor a Volodimir Zelenszkijjel folytatott tárgyalását követő közös sajtótájékoztatón megköszönte az ukrán elnöknek a meghívást, továbbá jelezte, hogy a találkozóról még múlt csütörtökön állapodtak meg Brüsszelben. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy az EU-elnökség átvétele után az első útja Kijevbe vezetett, mert a béke kérdése nem csak Ukrajnában fontos, hanem egész Európában. Emellett nagyra értékelte azokat a kezdeményezéseket, amelyeket Ukrajna elnöke tett a béke érdekében, ugyanakkor megosztotta azt a véleményét Volodimir Zelenszkijjel, hogy ezek a kezdeményezések hosszú időt vesznek igénybe.
A magyar miniszterelnök tizenkét év után járt ismét Kijevben, és a látogatására David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) is reagált. A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor egy határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte Zelenszkijtől, amely lehetőséget adna a béketárgyalások felgyorsítására.
Zelenszkij és Orbán közös nyilatkozatban beszélt a keddi tárgyalás részleteiről, amelyek során a szomszédsági kapcsolatok legalapvetőbb kérdéseiről, mint például kereskedelem, határokon átnyúló együttműködés, infrastruktúra és energetika tárgyaltak, valamint a humanitárius szférára is kitértek. Az ukrán elnök abban bízik, egy új kétoldali megállapodás lehetővé tenné, hogy mindkét ország lakói kiélvezzék az európai egység minden előnyét. Zelenszkij felvetette azt is, hogy nyissanak egy ukrán iskolát Magyarországon az ott élő ukrán gyerekek számára, és Orbán támogatásáról biztosította ezt a kezdeményezését. Emellett Orbán kifejezte készségét egy globális együttműködési megállapodás aláírására Ukrajnával.
Zelenszkij megköszönte Magyarországnak a békefolyamatban való részvételt, kiemelve, hogy együttműködésük hozzájárul a háború befejezéséhez. A magyar kormányfő látogatása során hangsúlyozta, hogy Magyarország nem vesz részt katonai támogatásban Ukrajna számára, és aggodalmát fejezte ki a NATO-tagállamok által Ukrajnának nyújtott fegyveres segítség miatt. A két vezető megvitatta a Kárpátalján élő magyar kisebbség helyzetét is, és Magyarország elvárja az ottani magyar kisebbség szükségleteinek megértését.
Orbán Viktor látogatása során találkozott Szerhij Rebrovval, az ukrán labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányával is, aki korábban a Ferencváros vezetőedzőjeként három magyar bajnoki címet nyert. A találkozó a béke megteremtésének lehetőségeiről és a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatokról szóló megbeszélések mellett zajlott.
A magyar miniszterelnök, az EU soros elnöke, vagy Oroszország patriótája találkozott Zelenszkijvel? Kötelező kör, vagy tényleges előrelépés a két ország kapcsolatában? Olyan volt-e a sajtótájékoztató, mint az Igazából szerelemben? Közéleti podcastunkban 15 percben foglaltunk össze mindent, amit a meglepetés Orbán-Zelenszkij csúcsról tudni érdemes.
A látogatás során Orbán Viktor konstruktívnak nevezte a tárgyalásokat, és hangsúlyozta, hogy azok szükségesek voltak a kétoldalú ügyek rendezéséhez. Közben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter telefonon egyeztetett Lavrov Szergej orosz külügyminiszterrel, amelyet a magyar fél kezdeményezett. A beszélgetés során hangsúlyozták a magyar-orosz politikai párbeszéd fontosságát és kiemelték, hogy Ukrajnának biztosítania kell a kisebbségek jogait. Szijjártó kifejezte hajlandóságát, hogy a Nyugat üzeneteit továbbítsa Moszkvába.
A háború jelenlegi állása szerint mindkét fél meg van győződve arról, hogy fenn tudja tartani háborús erőfeszítését, miközben stratégiai céljaik kölcsönösen kizárják egymást. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa, Csiki Varga Tamás szerint a hadműveleti tapasztalatok nem mutatnak arra, hogy egy nagy „döntő csatára” kellene számítani, és a 2022 óta tartó műveletek folyamatos állásháborút, lassú, felőrlő műveleteket jelentenek. Az elmúlt hónapokhoz képest a katonai helyzet nem változott jelentősen, és jelenleg katonailag patthelyzetet jelent, ami akkor változhatna meg, ha Ukrajna nem kapná tovább a nyugati pénzügyi, katonai támogatást. Sajnos béketárgyalásokra egyelőre nincs racionális kilátás, mert a felek stratégiai céljai kölcsönösen kizárják egymást.
Az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatról, a kisebbségi jogokról és a Magyarországon élő ukrán közösség helyzetéről is beszélt Grexa Liliána, ukrán kisebbségi parlamenti szószóló. Grexa Liliána szerint az ukrán nemzetiségi közösség nagy jelentőségűnek és jelzésértékűnek tartja, hogy miután Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét, Orbán Viktor első útja Ukrajnába vezetett. A nemzeti kisebbségek ügyével kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarország és Ukrajna arra törekszik, hogy kétoldalú, kölcsönös együttműködés alakuljon ki, és egy tükörelvű megoldás jöjjön létre közöttük.
Az ukrán oktatás biztosításával kapcsolatban Grexa Liliána elmondta, hogy az országban alapvetően biztosított az ukrán oktatás, és 2023 óta nagy sikerrel működik a Leszja Ukrajinka ukrán nemzetiségi kiegészítő nyelvoktató iskola. Fontosnak tartja, hogy a magyar állam mostantól kormányfői támogatást nyújt az ötnapos ukrán iskolák létrejöttéhez, mivel több tízezer menekült ukrán gyerek van az országban, akik közül sokan még nem járnak iskolába.
Magyarország széleskörű jogokat biztosít az itt élő ukrán kisebbség számára, és az ukrán menekültek jól érzik magukat az országban. Az integrációban is segíti az ide érkezőket, és az ötezer gyermek, aki már csatlakozott valamelyik magyar oktatási intézményhez, befogadó közegre talált. A magyar kormány egy kormánybiztost is kinevezett, aki az ukrán menekültek problémáival foglalkozik. A felnőtt ukrán menekültek számára azonban nehézséget jelent a magyar nyelv nem ismerete, de már jelezték a kormányzatok felé, hogy támogassák a szülők nyelvtanulását.
