Orbán Viktor meglepetésszerű látogatása Kijevben

Mindenkit meglepett Orbán Viktor meglepetésszerű kijevi látogatása, amelyet a nemzetközi sajtó is alaposan kielemezett, kiemelve a magyar és az ukrán vezető közötti kapcsolat javításának szándékát és a háború tűzszünettel történő befejezésének fontosságát.

Orbán Viktor, aki a háború kezdete óta először utazott Kijevbe, hangsúlyozta a tűzszünet megkötésének fontosságát, ami összhangban áll korábbi álláspontjával. A CNN szerint a magyar miniszterelnök javítani kíván Budapest és Kijev kapcsolatán, amely a Vlagyimir Putyinnal való szoros kapcsolata miatt romlott meg. A Die Welt kiemelte, hogy Orbán a több mint két éve tartó orosz agresszió ellenére továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával.

A magyar és az orosz vezető közötti kapcsolatokat a közös értékek, mint az LMBTQ-ellenes politika és a sajtószabadság korlátozása is erősítik. A The Guardian szerint Orbán ukrajnai látogatása, amely egy évtized után történt meg először, ritka gesztus volt egy régóta feszültségektől sújtott kapcsolatban.

Orbán és Zelenszkij viszonya a háború kezdete óta rendkívül feszült, a magyar miniszterelnök újraválasztását követő beszédében Zelenszkijt az „ellenfelei” közé sorolta, míg az ukrán elnök többször élesen bírálta Orbánt amiért nem támogatja Ukrajnát. A Reuters szerint Orbán Viktor a látogatással új lapot nyitott, bár nyíltan bírálja az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Orbán kedvező tűzszünetet kért Zelenszkijtől az Orosz Föderáció számára, de hangsúlyozta, hogy nem ragaszkodik kezdeményezéséhez, és elfogadja az ukrán érveket. A TSZN szerint a látogatás oka Magyarország európai uniós elnöksége lehet, amelynek nagy propagandahatása van.

A Fokusz szerint Petro Olescsuk politológus úgy véli, hogy Orbán a látogatásán követ szerepét játszott, de nem valószínű, hogy valódi tárgyalásokat kezdeményezne. Ihor Rejterovics politikai elemző szerint Orbán kijelentései az ukrajnai béke felé tett lépésekről túlzásnak tűnnek, de az EU-elnökség miatt fontos volt számára, hogy nagy dobással kezdjen. Oleh Szaakjan politikai elemző szerint Orbán a látogatással erősíteni kívánta pozícióját a nemzetközi tárgyalásokban.

Miközben Orbán Viktor Kijevben tárgyalt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon egyeztettek Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az orosz külügyminisztérium szerint a felek méltatták az orosz-magyar politikai párbeszéd színvonalát, és hangsúlyozták, hogy a kétoldalú együttműködés a rendkívül nehéz nemzetközi helyzet ellenére folyamatosan fejlődik.

Orbán Viktor tizenkét év után ismét Kijevben tárgyal, ahol a béke megteremtésének lehetőségei mellett az ukrán–magyar kapcsolatok aktuális kérdései is szerepeltek a tárgyalásokon. A magyar kormányfő kiemelte, hogy az EU-elnökség átvétele után az első útja Kijevbe vezetett, mert a béke kérdése nem csak Ukrajnában fontos, hanem egész Európában. Orbán Viktor nagyra értékelte Zelenszkij békéért tett erőfeszítéseit, ugyanakkor úgy látja, hogy az ukrán elnök kezdeményezése túl sok időt vesz igénybe. Helyette egy határidőhöz kötött tűzszünetre hívta fel az ukrán elnök figyelmét, amely szerinte felgyorsítja a béketárgyalások folyamatát.

A magyar kormányfő ajánlata azonban nem nyerte el az ukrán sajtó tetszését. Az Ukrajinszka Pravda kritikusan számolt be Orbán Viktor ötletéről. Orbán Viktor a kétoldalú kapcsolatokra is kitért, kiemelve, hogy ideje volt már, hogy megtörténjen a találkozó, és a múlt vitáit megpróbálják magunk mögött hagyni.

Orbán Viktor meglepetésszerű gesztusként támogatását ajánlotta fel egy magyarországi ukrán tannyelvű iskola megnyitásához, hangsúlyozva, hogy a nagyszámú ukrán menekült miatt szükség van az oktatásukra. A magyar állam átvállalja ennek az iskolának a finanszírozását, és annyi ukrán iskolát fog nyitni, amennyire szükség van.

Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor abban egyezett meg, hogy egy olyan kétoldalú megállapodást dolgoznak ki, amely megoldja a két ország közötti vitás kérdéseket.

A kijevi tárgyalások alatt Orbán Viktor érvelt az azonnali béke mellett, de nem erőltette túlzottan. A találkozót a magyar fél kérésére szigorúan bizalmasan kezelve szervezték, és a sajtótájékoztató maga is fontos gesztus volt, ahol Orbán úgy nyilatkozott Zelenszkijről, ahogyan korábban nem. Nagyra értékelte például „az ukrán elnök békéért tett erőfeszítéseit”.

A tárgyalás több volt, mint formaság, mindkét félnek fontos volt: Ukrajnának a magyar kisebbség nyelvhasználatával kapcsolatos törvények rendezése, Orbánnak pedig az EU soros elnökségének átvétele után a kétoldalú kapcsolatok javítása. A magyar kormány európai elszigeteltségét Orbán a kijevi találkozóval mindenképp csökkentheti, miközben elmondhatja, hogy sikerül módosítani a magyar kisebbség nyelvhasználatával kapcsolatos részeiben valóban kifogásolható ukrán oktatási törvényt.

A találkozó előtti hónapokban rendezte a viszonyát a NATO-val is: februárban utolsóként az Országgyűlés ratifikálta Svédország csatlakozását, júniusban pedig Orbán megállapodott Jens Stoltenberggel abban, hogy Magyarország nem vesz részt a NATO programjában, amelynek célja Ukrajna kiképzéssel és finanszírozással való megsegítése, de nem is akadályozza azt.

Moszkva politikailag valószínűleg már korábban kapott jelzést arra, hogy Orbán némiképp változtat eddigi retorikáján. Ezt megtehette a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel rendszeresen találkozó Szijjártó Péteren keresztül – Lavrovval Orbán kijevi útja alatt beszélt is a magyar külügyi és külgazdasági miniszter.

A keddi kijevi találkozó úgy nyithat meg nyugati kapukat Orbán előtt, hogy közben nem kell becsuknia az Oroszország felé félig nyitva hagyott ajtókat sem.