Az óvodai beszoktatás kihívásai és lehetőségei
Bár a beszoktatás csak nyár végén, ősz elején kezdődik, a leendő ovis gyerekek szülei már túl vannak az óvodai nyílt napokon és az első beszélgetéseken a leendő óvónőkkel. A pedagógusok és a szülők közötti kommunikáció lesz az alapja annak a kapcsolatnak, amelynek a gyermek is a része, mégpedig az egyik legfontosabb szereplője.
Ki szokik be valójában?
Az óvodai beszokás a gyerek életében egy ún. normatív krízis, amely a fejlődésével együtt jár, és elkerülhetetlen része az életének. A beszoktatás során gyakran csak a gyerekre fókuszálunk, pedig a folyamatnak több szereplője is lehet, mint például a szülők, nagyszülők, gondviselők, gondozók, óvónők, dadusok, pedagógiai asszisztensek és a többi gyerek. A beszoktatás nehézségei mögött számos ok állhat, például a szülő nehezen engedi el a gyermekét, vagy a kistestvér jelenléte otthon, illetve a többi beszokó gyerek viselkedése is befolyásolhatja a helyzetet. A beszoktatást akcidentális krízisek, mint például válás vagy veszteség élménye is nehezítheti. Ebben a korai, szenzitív időszakban a megfelelő, kétoldalú kommunikáció szülő és óvónő között segítheti a folyamatot.
Mit jelent a megfelelő kommunikáció?
A kommunikáció akkor működik jól, ha a felek egyenrangú partnerként tekintenek egymásra. Ha csak az intézmény kommunikál a szülő felé, az szorongást kelthet a szülőben, ami bezárkózáshoz vagy támadáshoz vezethet. A beszoktatás során fontos a pozitív történések, a sikerélmények megosztása is, nem csak a problémák kommunikálása. A beszélgetésekhez időre és térre van szükség, ami gyakran hiányzik az intézményekben.
Ami megkönnyíti a beszoktatást
Az egyénre szabott beszoktatás lényeges, hiszen nincs két egyforma gyerek, sem két egyforma szülő. A gyermek és a szülő reakcióit, kommunikációját figyelemmel kísérve a gondozók és óvónők segíthetik a búcsúzáskor és az újratalálkozáskor a helyzetet. A nevelőknek is megterhelő lehet érzelmileg a beszoktatási folyamat, különösen ha nincs irányukban bizalom.
A szülők szükségletei
A szülőknek szükségük van az empátiára és a megértésre, nem csak a nyugtatgatásra. A gyermek napjáról szóló információk megosztása segítheti a szülő megnyugtatását, ami a gyermek beszoktatását is gördülékenyebbé teheti.
Kommunikáció különböző fórumokon
A szülői értekezletek és fogadóórák alkalmasak a csoportdinamika, a sikerek és nehézségek átbeszélésére. A digitális kapcsolattartás fontos, de a kommunikáció kereteiről a kezdetekkor érdemes beszélni.
A nyílt napok ambivalenciája
A nyílt nap lehetőséget ad a szülőknek, hogy betekinthessenek az intézmény és a gyerekek életébe. A nyílt napok és a családi napok hasznosak lehetnek a szülők és a gyerekek kapcsolatának erősítésére.
Ki kommunikálhat a szülővel?
Az óvónők és a gondozók felelősek a kommunikációért, de fontos a szakemberek közötti egyeztetés is. Az apák kommunikációját is ugyanolyan fontosnak kell tartani, mint az anyákét.
Előttünk a nyár
A nyár a pihenésről és a nyaralásról kell, hogy szóljon, nem a szobatisztaság erőltetéséről. A gyerekekkel csak akkor érdemes az óvodáról beszélgetni, ha ők maguk hozzák fel a témát.
