Európai és globális politikai események összefoglalója

Világszerte fontos politikai események zajlottak a héten, többek között az Egyesült Államokban elnökjelölti vita, az Európai Unióban csúcsvezetői pozíciók elosztása, valamint Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási tárgyalásainak kezdete.

Az Európai Unió tagállamainak vezetői Brüsszelben tárgyaltak a kulcspozíciók betöltéséről. Az Európai Tanács csütörtöki ülésén döntöttek az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének személyéről. Ursula von der Leyent ismét jelölik az Európai Bizottság elnökének, António Costát választották az Európai Tanács élére, míg Kaja Kallast jelölik az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ursula von der Leyen újrajelölését elutasította, António Costa megválasztását támogatta, Kaja Kallas esetében pedig tartózkodott. Giorgia Meloni olasz kormányfő Ursula von der Leyennél tartózkodott, António Costára nemmel szavazott, Kaja Kallas megválasztását pedig elutasította.

Az EU jogi megoldást dolgozott ki arra, hogy miként kerülje meg Magyarország vétóját, amivel az Orbán-kormány eddig akadályozta, hogy a befagyasztott orosz vagyon idei nyereségéből fegyvereket vásároljanak Ukrajnának. Ezt az uniós külügyminiszterek hétfőn vitatták meg.

Ukrajna és Moldova számára mérföldkőnek számít ez a hét, mivel hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Maia Sandu moldovai elnök szeretné, ha országa 2030-ra az EU tagállamává válna, de a szakértők szerint előbb meg kell oldani a Transznisztria jelentette problémát. Berkes Rudolf, a Political Capital elemzője szerint Moldova EU-csatlakozása nehezen képzelhető el a transznisztriai területi konfliktus rendezése nélkül.

Ukrajna esetében is egyértelmű kritérium, hogy a csatlakozáskor már ne álljon háborúban Oroszországgal. Georgia csatlakozási folyamatát az EU egyelőre felfüggeszti, mivel az ország politikai vezetése jelenleg Moszkva-barát irányvonalat követ.

Franciaországban a Nemzetgyűlés új összetételéről döntöttek a szavazók, ahol a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés indult a legjobb eséllyel. Az Egyesült Államokban pedig Donald Trump és Joe Biden, az aktuális elnök vitázott.

Dánia bejelentette, hogy 2030-tól adót vezet be az állattenyésztésből származó szén-dioxid-kibocsátásra, ezzel globális szinten úttörő lépést téve. Mette Frederiksen dán kormányfő reméli, hogy ez ösztönözni fogja a többi államot hasonló intézkedések meghozatalára.

A NATO élére Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt választották Jens Stoltenberg főtitkár utódjaként. Rutte október 1-től tölti be a főtitkári tisztséget.