Macron váratlan lépése: előrehozott választásokat ír ki

Emmanuel Macron francia elnök váratlanul előrehozott törvényhozási választásokat írt ki június 30-ra és július 7-re, válaszul a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) európai parlamenti választáson elért győzelmére. Macron döntése a nemzetgyűlés feloszlatását jelenti, és új kormánypártról kell döntenie a franciáknak. A választások előestéjén a helyzet bonyolultnak ígérkezik, többféle forgatókönyvvel és esetleges visszalépésekkel.

Az előrehozott választásokat Macron a Nemzeti Tömörülés 31,4 százalékos, rekordnak számító győzelme után jelentette be, amely a párt történetében a legjobb eredmény. Macron pártja, a Renew Europe csak 14,6 százalékot ért el, ami jelentős visszaesést jelent. A választásokat követően a baloldal is összeszerveződött, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Macron miniszterelnök-jelöltje Gabriel Attal, aki a Nemzeti Tömörülés ifjú titánja, Jordan Bardella ellen fog versenyezni a miniszterelnöki posztért. A baloldal azonban még nem talált megfelelő miniszterelnök-jelöltet.

Macron döntése meglepte a francia választókat és saját kormányát is. Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint Macron impulzív döntést hozott, és a legtöbben azt várták volna, hogy szakértői kormányt alakít. A Nemzeti Tömörülés erősödése mellett a gazdasági helyzet sem kedvez egy kampánynak. Macron azonban politikai patthelyzetbe került, és rekord népszerűtlenséggel küzd, ami a törvények elfogadását is megnehezítette. Az új választásokkal új szövetséget kíván létrehozni maga körül.

A Nemzeti Tömörülés a bevándorlásellenes politikáját megtartotta, de mérsékelte az EU-ból való kilépés és az Oroszországgal való kapcsolatok erősítésére vonatkozó álláspontjait. Bardella már nem viseli magán az antiszemita vagy oroszbarát stigmákat. A párt népszerűsége az elmúlt években növekedett, és a választások előtt is erősödött.

A kampány során a költségvetés és a vásárlóerő került a középpontba, a globális pozíciók kérdése azonban háttérbe szorult. Attal a tapasztalatot hangsúlyozza, míg Bardella a szociális ellátórendszert kívánja erősíteni, de kérdéses, hogy miből finanszíroznák. A baloldali Új Népfront a köztársasági értékek védelmére és a környezetvédelemre helyezi a hangsúlyt, és eltörölnék a Macron-féle nyugdíj- és bevándorlási reformokat.

A második forduló előtt az összefogások és visszalépések dönthetnek. Macron szövetsége a leköszönő nemzetgyűlésben csak alig 250 mandátummal rendelkezett, és más pártok támogatására szorult. A választási rendszerben az első körben 50 százalék feletti eredményt elérő jelöltek győznek, máskülönben második fordulót kell tartani. Az Ipsos szerint akár 250 olyan választókerület is lehet, ahol hárman maradnak talpon a második körre.

A Politico szerint a Nemzeti Tömörülés 35 százalékkal vezet, a baloldali Új Népfront 28 százalékra, míg a Macron mögött álló szövetség 20 százalékra számíthat. Bardella szerint abszolút többség nélkül nem fog koalíciós kormányt alakítani. Ha az RN mégis többséget szerez, és kormányt alakítanak, akkor mérséklődhetnek, mint az Olasz Testvérek vezetője, Giorgia Meloni esetében.

Bárki is nyer, Macron nem fog lemondani elnöki tisztségéről. Ha pártja veszít, és az RN vagy az Új Népfront győz, akkor a „cohabitation” időszaka következhet, ami megnehezíti a kormányzást. Az előrehozott választások miatt 12 hónapig nem lehet új választásokat tartani, így egy megbénult Franciaország várható.

Az előrehozott választásokat követően Macron pártja, az En Marche! – amelyet 2022 szeptemberében neveztek át Renaissanse-ra (RE) – továbbra is jelentős népszerűtlenséggel küzd. A választások előtti utolsó közvélemény-kutatások szerint a Nemzeti Tömörülés 32–36,5 százalék közötti támogatottsággal vezet, míg az Ensemble! koalíciója csak 20 százalék körüli támogatottságot élvez. Macron politikáját sokan elitistának és autoriternek tartják, ami a választók egy részét a baloldali, akár szélsőbaloldali pártok felé fordította, míg mások a szélsőjobboldal felé kacsintgattak. A Nemzeti Tömörülés programjában a migráció visszaszorítására helyezi a hangsúlyt, míg a baloldali Új Népfront a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem mellett kampányol.

A választások tétje nemcsak Franciaország, hanem Európa és az ukrajnai háború szempontjából is jelentős. A Nemzetgyűlés a törvényhozói hatalom letéteményese, és bár az elnök széles jogkörökkel rendelkezik, a kormány a belügyekért felelős, és a képviselők bizalmatlansági szavazással buktathatják a kabinetet. A választások kétfordulós rendszerben zajlanak, és az első forduló után visszalépések is lehetségesek. A Nemzeti Tömörülés és az egyesült baloldal népszerűbbnek tűnik, mint Macron pártja, ami patthelyzetet eredményezhet. A legfrissebb mandátumbecslések szerint a Nemzeti Tömörülés 220-260, az Új Népfront 180-210, az Együtt 75-110, a Köztársaságiak 25-50 mandátumra számíthatnak.

Egy társbérlet esetén a legnagyobb ellentétek Macron és a Nemzeti Tömörülés között a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben várhatók. A francia atomarzenál és az új francia uniós biztos kinevezése is vitatémák lehetnek. A Nemzeti Tömörülés győzelme esetén változások várhatók Franciaország Ukrajna iránti katonai támogatásában, mivel a párt elutasítja a francia katonák Ukrajnába küldését és a nagy hatótávolságú rakéták szállítását.

Vasárnap reggel 8 órakor megnyíltak az urnák Franciaországban az előrehozott nemzetgyűlési választások első fordulójában, amelynek során több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A kisebb településeken este 6-ig, a nagyobb városokban este 8-ig lehet szavazni, és a részvételi arány közel 60%-os lehet, ami közel három évtizede nem volt példa. Az internetes szavazással élők száma nagyot nőtt, és rekordszámúan fognak meghatalmazás útján szavazni. A közvéleménykutatók szerint benne van a pakliban, hogy Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés akár megszerezheti az abszolút többséget is a nemzetgyűlésben.

A francia voksolás legfőbb tétje, hogy a felmérések élén álló Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre voksolhatnak. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz 1 szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnap megrendezendő második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.

A háromhetes villámkampány legfőbb témája az életszínvonal javítását célzó gazdasági intézkedések sora, valamint azok finanszírozhatósága volt. Míg a kormánypárt jelezte, hogy továbbra sem kíván adót emelni, a Nemzeti Tömörülés és a baloldal is módosítaná a tavaly elfogadott nyugdíjreformot, és visszacsökkentené a nyugdíjkorhatárt, Marine Le Pen pártja az üzemanyagok általános forgalmi adóját is jelentősen mérsékelné, míg a baloldal a magas jövedelemmel rendelkezők adóját növelné számottevően.

A három nagy politikai blokk között ugyanakkor olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy az elnöki tábor egyelőre hivatalosan sem a Nemzeti Tömörülést, sem a baloldalt nem kívánja támogatni a második fordulóban azokban a körzetekben, ahol nem jut tovább a jelöltje, ugyanakkor helyi szinteken nem kizárt az összefogás.

Akár egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez a nemzetgyűlésben. Emmanuel Macron - aki szélsőségesnek tekinti a Nemzeti Tömörülést és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország által dominált baloldali összefogást is - úgy vélekedett, hogy a szélsőségek programja "polgárháborúhoz" vezetne Franciaországban. Marine Le Pen ezt visszautasította, ugyanakkor jelezte: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy pártja győzelme esetén a radikális baloldal utcára viszi az embereket, és erőszakba forduló megmozdulásokat szervez.