Oklahoma kötelezővé teszi a Biblia oktatását az állami iskolákban
Oklahoma állam legfőbb oktatási tisztviselője, Ryan Walters bejelentette, hogy az iskolákban azonnal be kell építeni a tantervbe a Bibliát. A döntés kritikákat váltott ki polgárjogi szervezetek részéről, akik szerint ez sérti a vallásszabadságot és nyomást gyakorol a diákokra.
Ryan Walters, Oklahoma oktatási tisztviselője kötelezővé tette a Biblia tanítását az állami iskolákban, ami azonnali és szigorú betartást igényel. Az intézkedésre egy héttel azután került sor, hogy Louisiana kormányzója aláírta a Tízparancsolat iskolai kifüggesztését kötelezővé tevő törvényt.
Walters, aki korábban történelemtanár volt és 2022-ben került megválasztásra, a woke-ideológia és a radikális baloldaliak elleni harcot tűzte ki célul. Azonban a polgárjogi szervezetek és az egyház és állam szétválasztását szorgalmazó csoportok szerint a rendelet alkotmányellenes, mivel az amerikai alkotmány első kiegészítése garantálja a vallásszabadságot.
Rachel Laser, az Americans United for Separation of Church and State vezetője szerint az állami iskolák nem vasárnapi iskolák, és Walters visszaél hatalmával, amikor saját vallási meggyőződését próbálja ráerőltetni mások gyerekeire. Ezzel szemben Walters korábban a Fox Newsnak írt cikkében Joe Biden elnököt és a tanári szakszervezeteket vádolta a bibliai értékek oktatásból való kiszorításával. Biden azonban nem lép vissza, és kampányszóvivője is cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek szerint a demokraták más jelöltet indítanának helyette.
Az Interfaith Alliance, egy vallásszabadság védelmére törekvő szervezet, nyilvánvaló vallási kényszerítésnek nevezte az oklahomai tisztviselő utasítását, hangsúlyozva, hogy az igazi vallásszabadság azt jelenti, hogy egyetlen vallási csoport sem kényszerítheti rá nézeteit minden amerikaira. Biden csütörtöki elnökjelölti vitában gyenge szereplése ellenére is kijelentette, hogy nem tervez visszalépni, és a nehéz szereplést azzal indokolta, hogy "nehéz egy hazuggal vitatkozni" – utalva Donald Trump republikánus jelöltre, aki a New York Times szerint 26 alkalommal állított teljes valótlanságot a vita során. A CNN saját kutatása alapján a nézők 67%-a szerint Trump teljesített jobban a vitában, ami figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy a csatorna nézői többségében demokrata szavazók. A magyar sajtóban is nagy visszhangot kapott az elnökjelölti vita, Sebestyén Balázs például sokkolónak nevezte a látottakat, és úgy vélekedett, hogy Biden beszédkészsége már nem a régi, ami aggodalmat keltett a demokraták körében.
A demokraták körében kigyulladt a vészvillogó Biden teljesítménye miatt, és saját politikai családjuk szerint is kritikán aluli volt az elnök szereplése a CNN által szervezett vitaműsorban. Az elnökjelöltek nem fogtak kezet egymással, amikor a vitapódiumra léptek, ami szimbolikus jelentőséggel bírhat a politikai feszültségek tekintetében. Biden és Trump koros kora is aggodalomra ad okot, hiszen ketten együtt már 159 évesek. A demokraták kampányának egyik zászlóshajója az egyetemi diákhitelek elengedése, amelyet azonban két szövetségi bíróság is elkaszált, mondván, hogy az elnök túllépett a hatáskörén. Az ukránok támogatása azonban biztosan nem apad el, függetlenül attól, hogy ki lesz az elnök. A közvélemény-kutatások szerint a demokratáknak bele kell húzniuk a hátralévő hónapokban, mivel a többség Trump előnyét mutatja.
