Magyar focisták fizetése: már versenyben az osztrákokkal

A magyar labdarúgók bérezése jelentős növekedést mutatott az elmúlt években, és a nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyre kerültek. Az UEFA adatai szerint a magyar csapatok átlagosan 8,3 millió eurót költenek bérekre, ami kiemelkedő a régióban.

A magyar labdarúgók fizetése az elmúlt évtizedben jelentősen megugrott. Nehéz pontosan meghatározni a bérek növekedésének mértékét, de a foglalkoztatottak számának növekedése is jelzi a változást: a 2010-es évek elején egy-egy csapatnál néhány tucat alkalmazott volt jellemző, míg ma már több mint száz, a Fradinál és a Diósgyőrnél pedig kétszáznál is több ember dolgozik.

A bérek növekedése a bevételek tízszeres gyarapodását is meghaladhatja, részben az adózási feltételek kedvező változása miatt. Az UEFA kimutatása szerint a magyar csapatok átlagosan 8,3 millió eurót költenek bérekre, ami jelentősen meghaladja a cseh, szerb vagy román szintet, és magasabb a lengyel és horvát ligákénál is. Ebben a régióban csak Ausztria előz meg minket, ahol átlagosan 13,1 milliárd eurót költenek bérekre.

Az adózási különbségek figyelembevételével az osztrák liga előnye nem tűnik olyan nagynak. Magyarországon a focisták kedvező adózásának értékhatárát növelte a kormányzat, és 2022 szeptemberétől a munkáltatót terhelő kifizetést (munkáltatói ekho, 13%) is eltörölte, így a labdarúgók bankszámláján a költségek 80-85 százaléka landolhat. Ez havi nettó 4,2–4,6 millió forint közötti összeget jelenthet.

Ausztriában viszont a futballisták magas keresetük miatt magasabb adókulcs alá esnek, és munkáltatói terhek is jelentkeznek. Így, nettóban a magyar és az osztrák bajnokságban játszó focisták fizetése közel azonos szinten lehet.

Arányosan nem költünk sokat fizetésekre

A futballcsapatoknál hagyományosan a legnagyobb kiadási tétel a focisták, illetve az egyéb alkalmazottak fizetése. Az UEFA legutóbbi elemzése szerint Európában 2022-ben is több olyan bajnokság volt, amelyben a bérek meghaladják a klubokat működtető cégek bevételének a 100 százalékát. Magyarországon azonban a bérek a legfontosabb költségtétel, de nincs túlköltekezés: az UEFA által közölt 71 százalékos bér-bevétel arány európai szinten kifejezetten alacsonynak mondható, és a cégek beszámolói szerint az elmúlt években inkább 50 és 70 százalék között költöttek fizetésekre a magyar élvonalbeli csapatok.

2010-ben az NB I-es csapatokat fenntartó cégek személyi ráfordításai összesen 1,6 milliárd forintra rúgtak, míg 2023-ban már 33,5 milliárdra. Ráadásul a bajnokságban szereplő csapatok száma tizenhatról tizenkettőre csökkent, vagyis az egy együttesre jutó nominális bérköltség 2023-ban közel a harmincszorosa volt a 13 évvel korábbinak.

A 2010 előtti kétes fizetések

Az adatok annyiban torzítottak, hogy 2010 előtt a hazai csapatok gyakran minimálbér körüli összeget fizettek alkalmazottaiknak és a labdarúgók fizetéseinek nagy részét vállalkozási szerződés keretében fizették ki. A sokszor a kiugróan magas reklámszolgáltatáshoz és arculatátvitelhez köthető kiadások és menedzsmentdíjak is a focisták kifizetését takarták.

Élen a régióban

Az UEFA kimutatása szerint jelenleg egy magyar csapat átlagosan 8,3 millió eurót költ bérekre, ami közel duplája a csehországi, szerbiai vagy romániai szintnek, de magasabb a lengyel és horvát ligáknál is. A régiós országok közül ebben a mutatóban csak Ausztria előz minket.