Franciaország politikai bizonytalansága
Bár a franciák nemrég az európai parlamenti választáson adták le szavazataikat, hamarosan ismét az urnákhoz kell járulniuk, miután Emmanuel Macron francia elnök feloszlatta a nemzetgyűlést. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) áll a legjobb eséllyel a kormányalakításra, de még abszolút többség esetén sem lesz egyszerű dolguk, tekintettel a szenátus és az államfő várható ellenállására.
Az előrehozott francia nemzetgyűlési választások első fordulójában a regisztrált választópolgárok közel 60 százaléka adta le szavazatát 17 óra előtt, ami nagyjából 20 százalékpontos növekedés 2022-hez képest és az elmúlt legalább 25 év legmagasabb részvételi arányát ígéri. A voksolás szokatlanul magas részvétel mellett zajlott, a becslések 65,5-69,7 százalék közé teszik a választók arányát. Az IPSOS és más közvélemény-kutató cégek előrejelzései szerint a szélsőjobboldali szövetség, élén a Nemzeti Tömörülés (RN) a szavazatok 34 százalékával az első helyen áll, megelőzve a 28,1 százalékkal második helyen álló baloldali szövetséget, míg Macron pártja 20,3 százalékkal a harmadik helyre szorult.
Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a Nemzeti Tömörülés érheti el relatív többséget a 577 fős parlamentben, és bár az abszolút többség még kétséges, Macron győzelme szinte teljesen kizárt. Az előrejelzések szerint a Nemzeti Tömörülés 230-280 mandátumot szerezhet, míg a baloldali pártok 125-165, Macron koalíciója pedig csak 70-100 mandátumot szerezhet.
Macron jövőbeli tervei
Macron a következő elnökválasztásra is tekintettel lehet, és bár saját tábora kiábrándult belőle, hosszú távon reménykedhet a Nemzeti Tömörülés lejáratásában. A párt még sosem volt kormányon, és a kormányzás nehézségei csökkenthetik jelenlegi támogatottságát.
A következő kormány gazdasági kihívásai
Az RN győzelme esetén Jordan Bardella lehet a miniszterelnök, aki ősszel találkozhat az első komoly kihívással a 2025-ös költségvetés tárgyalásakor. Bardella korábban költséges terveket vázolt fel, de kérdéses, hogy kormányfőként mennyit tud megvalósítani ezekből. Fejérdy Gergely szerint a francia államadósság Macron hatalomra jutása óta 1000 milliárd euróval nőtt, és a GDP mintegy 110 százalékát teszi ki. A gazdaság közel van a stagnáláshoz, és a nemzetgyűlés feloszlatásának hírére Franciaország hitelezői óvatosabbak lettek.
Lehetséges társadalmi feszültségek
Amennyiben a Nemzeti Tömörülés abszolút többséget szerez, és kormányzásra kap felkérést, a radikális baloldal és a Le Pen ellenes körök reakciója is meghatározó lesz. Nem zárható ki, hogy utcai zavargások is kialakulhatnak, ami tovább nehezítheti a kormányzati programok megvalósítását.
A Nemzeti Tömörülés programja gazdasági területeken homályos marad, és a választási eredmények, valamint a kormányalakítás nem adnak azonnali válaszokat a felmerülő kérdésekre. A szélsőjobboldali politikusok várhatóan minden gazdasági nehézséget Macron kontójára írnak majd.
A választások második fordulóját jövő vasárnap rendezik, ahol több mint 49 millió választópolgár dönt a parlamenti alsóház 577 képviselőjének sorsáról. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. A részvételt estig több mint 60 százalékosra jelzik előre a közvélemény-kutatások, ami szintén több évtizedes rekord lehet, és a közvélemény-kutatók délután még soha nem látott számú, háromesélyes második fordulóra számítottak július 7-én az 577 körzet közel felében. Az előrehozott választást Macron azt követően írta ki, hogy súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon Le Pennel szemben, és most “a demokraták és köztársaságiak széles összefogására” szólított fel a Nemzeti Tömörülés ellen az egy hét múlva rendezendő második fordulóban.
