A munkaerőpiac jövője: nagy kihívások és változások

A technológiai fejlődés hatására jelentős változások várhatók a munkaerőpiacon, egyes szektorokban súlyos munkaerőhiány alakulhat ki, míg más területeken a munkakörök eltűnhetnek. A következő években a képességfejlesztés lesz a legfontosabb feladat a munkavállalók és munkáltatók számára.

Magyarországon a foglalkoztatási ráta jelentős növekedést mutatott 2010 és 2019 között, azonban a koronavírus válság megállította ezt a folyamatot, amely csak a gazdaság újraindulásával kezdett helyreállni. A jegybank versenyképességi jelentése szerint 2022-ben nőtt az üres álláshelyek száma és csökkent a munkanélküliségi ráta, ami tovább fokozta a munkaerőpiaci feszültséget, különösen a feldolgozóiparban és az IT szektorban.

Czomba Sándor államtitkár előrejelzése szerint 2030-ra akár 300 ezer ember hiányozhat a hazai munkaerőpiacról, ami a demográfiai trendek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülése és a képzettség hiányának következménye lehet. Jelenleg körülbelül 40 ezer olyan ember van, akik megfelelő képzettséggel rendelkeznek és nincsenek mobilitási problémáik, további 50 ezer ember pedig átképzéssel segíthető lenne.

A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt, de a demográfia egyre nagyobb korlátot jelent a további bővítésben. A munkaerő-tartalék főként az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok, valamint az idősebb nők körében koncentrálódik.

Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára szerint jelenleg húszezernél is több olyan munkavállaló hiányzik, aki megfelelő digitális készségekkel rendelkezik. A legnagyobb hiány a programozók, projektmenedzserek, adatelemzők és mesterséges intelligencia szakértők területén tapasztalható.

Vakhal Péter és Bogóné Jehoda Rozália kutatása szerint a mérnöki és informatikai munkakörök lesznek a legkeresettebbek a jövőben, miközben a monoton munkakörök eltűnnek vagy visszaszorulnak. A magas fizetést és sikeres karriert a megalapozott, széles körű tudás és a friss szakmai ismeretek garantálják. A junior programozók fizetése bruttó 600-950 ezer forint között indul, míg a tapasztaltabbak, mint a senior software architectek, akár bruttó 1,3 millió forintot is kereshetnek havonta.

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerint a munkaadók a továbbképezhető alkalmazottakat részesítik előnyben. Az emberi képességek, mint az empátia vagy a problémamegoldó készség továbbra is fontosak maradnak, annak ellenére, hogy a digitalizáció és automatizálás térnyerése folytatódik.

A diplomát elváró álláshirdetések aránya csökkent az elmúlt években, ami azt jelzi, hogy a vállalatok számára a tanulási készség és a releváns tudás vált elsődlegessé. Az akkumulátorgyártás megjelenésével új pozíciók is létrejöhetnek, de már most is hiány van bizonyos szakmunkásokból. A munkaerőhiány nem egyenletesen oszlik meg az országban.

Reguly Márta, a PwC HR tanácsadója szerint a mesterséges intelligencia lesz a következő években a legfőbb rendezőerő. Az MI-képességekkel rendelkezők magasabb fizetést kaphatnak, de az MI által kiváltható munkakörök létszáma csökkenhet. A képességfejlesztés lesz a legnagyobb feladat a munkavállalók és munkáltatók számára, és a munkahelyváltást tervezők 67 százaléka szerint a továbbképzési lehetőségek hiánya fontos tényező a döntésükben.