Rekordalacsony a regisztrált álláskeresők száma és új akciótervek a kormánytól

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2024 júniusában történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők száma, ami a rendszerváltás óta nem tapasztalt alacsony szintet jelent.

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor kiemelte, hogy a kormányzati intézkedések, melyek az aktivitás növelését célozzák, eredményesek voltak. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélyponton van, addig egy év alatt közel 70 ezerrel nőtt a gazdaságilag aktívak száma, vagyis a munkaerőpiacra lépők szinte azonnal el is tudnak helyezkedni.

Czomba Sándor hozzátette, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest ma már 1 millióval többen dolgoznak, átlagosan háromszor magasabb fizetésért, miközben 2010 eleje óta több mint 400 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A kormány célja, hogy a közel 300 ezres hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával tovább emelje az aktivitást, és így a 20-64 évesek körében a foglalkoztatottságot a jelenlegi 81 százalékról 85 százalékra növelje.

Az államtitkár kiemelte, hogy jelenleg 222,8 ezer álláskereső szerepel a regiszterben, ami a rendszerváltás óta a legalacsonyabb júniusi adatot jelenti. Az 2023 júniusához képest ez közel 1,5 ezer fős, míg a megelőző hónaphoz viszonyítva több mint 3 ezer fős csökkenést jelent.

A kormány új akciótervekkel is előállt, hogy tovább erősítse a gazdaságot és a foglalkoztatást. Nagy Márton, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője bejelentette, hogy szeptember végéig kisvállalkozásokat segítő akciótervet hirdet meg a kormány. Az akcióterv célja, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalkozások működése biztosabbá váljon, és ezáltal nagyobb mértékben járuljanak hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. Az akcióterv többek között a vállalkozói hitelek, a befektetések támogatása, a finanszírozási költségek csökkentése és a vállalkozások digitális jelenlétének kérdéskörére terjed ki.

Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy a kis- és középvállalkozások adják a magyar gazdaság gerincét és tartópillérét, hiszen a hazai vállalkozások 99 százalékát teszik ki, és a foglalkoztatottak 72 százalékát alkalmazzák, ezzel több millió magyar család számára biztosítják a megélhetést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szeptember 30-ig két új akciótervet dolgoz ki, amelyek a kkv-k helyzetének javítását és a turisztikai teljesítmény növelését célozzák, hogy a magyar gazdaság növekedése az Európai Unió élmezőnyébe tartozzon, és Magyarország idén 2,5 százalékos, jövőre 4,1 százalékos GDP-bővülést érjen el.

Az aktivitás növelése érdekében a kormány tavasszal több uniós finanszírozású programot is elindított. Az Ifjúsági garancia plusz program segítségével, ami a 30 év alatti álláskereső és inaktív fiatalok munkához jutását segíti, eddig már több mint 4 ezren tértek vissza a munka világába. A 30 év felettieket támogató program segítségével pedig - amellyel az idősebbek is részesülhetnek bértámogatásban, lakhatási-, illetve utazási térítésekben - már több mint 2500 álláskeresőnek sikerült elhelyezkednie. Emellett az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló GINOP plusz 3.2.1 kiemelt projekt keretében munkahelyi képzéseket ösztönző támogatásra nyújthatnak be kérelmet a munkáltatók, melynek határideje további három hónappal, szeptember végéig meghosszabbításra került.