Egekbe szöktek a szolgáltatásárak itthon – De miért vagyunk rekorderek?

Ha a szolgáltatások nem drágulnának olyan ütemben, ahogy azt teszik 2024-ben, már valószínűleg teljesült volna a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja. A szolgáltatásinfláció Magyarországon volt a legmagasabb uniós összevetésben májusban. De vajon tényleg a bankok és a telekommunikációs cégek visszamenőleges áremelései tehetnek minderről?

A fogyasztói árindex növekedését Magyarországon 2024 elején egyértelműen a szolgáltatások húzzák. Májusban 9,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbihoz képest, miközben az élelmiszerek csak 1, a dohányáruk és az alkoholos italok 3,5, az üzemanyagokat is magába foglaló csoport tagjai 5,1 százalékkal drágultak egy 4 százalékos inflációs környezetben.

A szolgáltatások súlya az inflációs kosárban több mint 26 százalék, majdnem akkora, mint az élelmiszereké. Az internet és távköltés súlya önmagában 2,5 százalék, vagyis egy jelentős áremelés valóban el tudja téríteni a szolgáltatások átlagos drágulását.

A szolgáltatások áremelkedésében jelentős tényező, hogy mind a banki, mind pedig a telekommunikációs szolgáltatók visszatekintő módon emelték áraikat a 2023-as rendkívül magas infláció mértékével. Ezt a jelenséget a Magyar Nemzeti Bank is vizsgálja, ugyanis korábban arról beszéltek, hogy az érintett cégek költségei nem emelkedtek olyan mértékben, amely indokolta volna a drágítást.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vizsgálata szerint a Vodafone 15,4 százalékkal, a Yettel 15,3 százalékkal, míg a Telekom 15 százalékkal emelte meg a havi előfizetési díjait 2024. március elejétől. Az emelés nem volt egységes, egyes új díjcsomagok havidíjai akár 30-40 százalékkal is magasabbak lettek a januári tarifákhoz képest, míg másokat a díjkorrekció előtti vagy annál alig magasabb tarifákkal, de olykor lényegesen bővebb tartalommal vagy kedvezőbb percdíjakkal vezettek be.

A szolgáltatásinfláció kiugró Magyarországon. Az ország a közel 20 százalékos csúcsról visszatért egy mérsékeltebb, 10 százalék körüli értékre, de ez még mindig lényegesen magasabb annál, amit a 27 ország átlagában látunk.

2019 decemberéhez viszonyítva, amikor a koronavírus még nem hatott sem a magyar, sem pedig az európai piacra, rendkívüli mértékben szétnyílt az olló a hazai és az uniós árindex között, és 2024-ben felgyorsult ez a folyamat.

Az internetszolgáltatások díja 2020 és 2023 eleje között gyakorlatilag stagnált mind Európában, mind pedig Magyarországon, itthon azonban másfél éve kilőttek az árak és több lépcsőben folyamatosan emelkednek. Mára ott tartunk, hogy az internetért bő negyedével fizetünk többet, mint 4,5 évvel ezelőtt, míg Európában 6 százalékos az áremelkedés.

A magyar telekommunikációs szektorban kedvezőtlen folyamatok indultak meg az elmúlt években. A piac rendkívüli mértékben koncentrálódott, a verseny korlátozott, és a kormány különadókkal sújtja a távközlési szektort.

A telefonszolgáltatások ára az Európai Unióban lényegében stagnál az elmúlt években, míg Magyarországon több mint 25 százalékkal emelkedett.

A banki szolgáltatások inflációját az európai uniós adatok szerint egy egyszeri hatás térítette el 2020 májusában: Lengyelországban 42 százalékkal, Bulgáriában majdnem 5 százalékkal nőttek a díjak. Ezen kívül látható egy folyamatos emelkedés Európában, de a magyar bankok az utóbbi években emeltek jelentősebben a díjaikon összhangban az inflációval.

A 2023-as infláció nagyrészt az élelmiszerek drágulása miatt lett rendkívül magas, 17,6 százalékos. Az MNB szerint nem indokolt, hogy egy bank vagy egy telekommunikációs szolgáltató a magas inflációra hivatkozva alkalmazzon visszamenőlegesen ekkora áremelést, azonban figyelembe kell venni a bérnövekedést is. A hazai áremelési lépésekben közrejátszhatnak a bizonytalan szabályozói környezet és az extra adóterhek. A telekommunikációs szektorban a hagyományosan nem igazán éles verseny az utóbbi években még tompábbá vált.