Vitézy Dávid alkotmányjogi panaszt nyújtott be a főpolgármesteri választás eredménye miatt

Alkotmányjogi panaszt terjesztett elő Vitézy Dávid, a korábbi főpolgármester-jelölt a június 9-ei választási eredmény miatt, amit a Telex szúrt ki. A panaszban a Kúria döntésének alaptörvény-ellenességét kifogásolja és annak megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.

Vitézy Dávid a panaszt a közösségi médiában vagy közleményben nem hozta nyilvánosságra, ami eltér a korábbi hasonló súlyú lépéseitől. A döntés hátteréről és a panasz részleteiről további információkért megkerestük őt, és válaszát követően frissítjük a cikket. A Telexnek írt vasárnapi délelőtti nyilatkozatában Vitézy elmagyarázta, hogy miért nem kommunikált eddig a panaszról: az Alkotmánybíróság a panasz befogadásáról választási ügyben az érkezéstől számított három munkanapon belül dönt, és ez a határidő még nem telt le, így az ügy egyelőre nem került érdemben az Alkotmánybíróság elé.

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság döntését hagyta helyben, így jogerősen is Karácsony Gergely lett a főpolgármester. Azóta a Kúria honlapjára is felkerült a döntés: eszerint Karácsony és Vitézy fellebbezését az NVB eredménymegállapító határozata ellen együtt vizsgálták, egyikük I. rendű, másikuk II. rendű kérelmező volt, és mindkettőt elutasították.

Karácsony Gergely, a jelenlegi főpolgármester, a választáson néhány száz szavazattal győzte le Vitézy Dávidot. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után a különbség mindössze 41 szavazatra csökkent.

Karácsony Gergely június 17-én nyújtotta be a Kúriának azt a kérelmet, amelyben a választás eredményének érvénytelenítését és a szavazás megismétlését kérte. A Kúria június 26-án szerdán utasította el a kérelmet. Karácsony a döntésre reagálva közösségi médiában jelezte, hogy elfogadja a független magyar bíróság ítéletét és a következő öt évben is ő lesz Budapest főpolgármestere.

Vitézy Dávid tizenhét oldalas alkotmányjogi panaszában kifogásolta, hogy a Kúria döntése megsértette az Alaptörvényben foglalt tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogot, figyelmen kívül hagyva az előtte fekvő ügy alapjogi vonatkozásait. Az indítványozó szerint a kiesett jelölt, Szentkirályi Alexandra nevének áthúzása olyan megtévesztő módon valósult meg, amely a választópolgárok és a jelöltek számára is elérte az alapjog-korlátozás szintjét. A Kúria továbbá nem tett eleget indokolási kötelezettségének, többek között figyelmen kívül hagyta azt, hogy az új kérelmet csak azért terjesztette elő, mert az arra vonatkozó tények és bizonyítékok az újraszámlálás során kerültek felszínre, valamint aránytalan bizonyítási terhet rótt az indítványozóra.

Karácsony Gergely a Kúria döntését követően Facebook oldalán tudatta, hogy elfogadja a döntést, majd nem sokkal később át is vette a főpolgármesteri megbízólevelét. Vitézy Dávid bejegyzésében a döntés után azt írta, hogy „a Kúria döntésével kapcsolatban a választási eljárásról szóló jogszabályok szerint alkotmányjogi panasszal még mindkét jelölt élhet”. Így mivel „Karácsony Gergely korábban azt mondta, hogy az általa szükségesnek tartott új budapesti főpolgármester-választás érdekében minden lehetséges jogi eszközzel élni fog”, Vitézy úgy véli, a főpolgármester az Alkotmánybírósághoz is fordul még. Az Alkotmánybíróság döntésére várva, a politikai feszültség mellett a közösségi médiában megjelentek a Vitézy Dávidot ábrázoló tetoválások is, amelyek a választási folyamatot követő belpolitikai izgalmakat tükrözik.