Forradalmi átalakulás előtt az SZTE: az elefántcsonttorony helyett haladni kell a korral

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) komoly kihívások előtt áll, miután a BYD e-autógyár után a Rheinmetall is bejelentette, hogy Szegeden tervez üzemet építeni.

A Rheinmetall, a világ egyik legjelentősebb technológiai, biztonságtechnikai, hadi- és járműipari cége magyarországi telephelyei mellé Szegeden olyan kutató-fejlesztő bázist hoz létre, amely elsősorban a hidrogénmeghajtású járműtechnológiára alapoz majd. A Szegedi Tudományegyetem Science Parkjának területén, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet és a BYD autógyár szomszédságában építkező német világcég több száz fehérgalléros szakembert foglalkoztat majd, és szoros együttműködést tervez az egyetemmel.

Fendler Judit, az SZTE kancellárja szerint az egyetemnek újra kell gondolnia a szerepét, és horizontális együttműködéseket kell kialakítania a gazdaság szereplőivel. „Első körben az anyagtudománnyal foglalkozó kutatókkal egyeztetnek” – nyilatkozta az Indexnek Fendler Judit. Az egyetem kancellárjának tudomása szerint az új gyárban polgári felhasználású, a hidrogén-technológiához alkalmazható alkatrészeket és a legmodernebb technológiával készülő kondenzátorokat fognak gyártani és fejleszteni.

„Nyilvánvaló, hogy a német Rheinmetall és a kínai BYD Szegedre költözésében óriási szerepe volt a Szegedi Tudományegyetemnek. A cégek igényei komoly erőfeszítéseket és változásokat követelnek meg tőlünk” – mondta az SZTE kancellárja. „A közös munka akkor lesz gyümölcsöző, ha a gazdasági szereplők megfogalmazzák felénk az igényeiket, amire mi az egyetem hatalmas tudásbázisát felhasználva praktikus és gyakorlatias módon tudunk a piaci szereplőknek megfelelő válaszokat adni” – vélekedett az egyetemi vezető.

„A kutatás-fejlesztési együttműködéseken túl kiemelt fontosságú oktatási feladataink is vannak” – mondta Fendler Judit. Minden cég más-más oktatási elvárásokat támaszthat az SZTE felé. A Rheinmetall szegedi gyára várhatóan 2-300 magasan képzett dolgozót fog igényelni, míg a BYD a tervek szerint a teljes gyártás megindulása után akár 8-9 ezer embert is foglalkoztat majd, 80 százalékban kékgalléros szakmunkásokat.

„Az egyetemi életben az autonómia, a karok önállósága és szuverén működése evidencia. Egy 21. századi egyetem működésében emellett kiemelten fontosak az intézményen belüli horizontális együttműködések” – válaszolta Fendler Judit arra a kérdésre, hogyan fog kinézni egy korszerű oktatási intézmény 10 év múlva. „Ha például a BYD a kínai középvezetőinek akar európai jogi, gazdasági és informatikai oktatásokat nyújtani, akkor nyilván nem fogja az embereit három különböző karra beíratni, hanem az egyetem fog ajánlani a karok közreműködésével összeállított speciális képzéseket” – tette hozzá.

Karikó Katalin, aki a Szegedi Tudományegyetem volt hallgatója, Alma Materének adományozta a Nobel-díja hiteles másolatát és az azzal járó pénzösszeget, 500 ezer dollárt, mintegy 186 millió forintot. „A magyar tudós az „Áttörések – Életem és a tudomány” című önéletrajzi könyvében leírta, hogy a siker nem jött könnyen számára. Egész életében hatalmas kitartással és rendíthetetlenül dolgozott céljaiért” – emlékeztetett az SZTE vezetője.

„Végtelenül hálásak vagyunk a felajánlásért! A pénzből professzor asszony kívánsága szerint egy-egy, az SZTE legkiválóbb kutatójának és hallgatójának évente kiosztható díjat alapítunk. Karikó Katalin az életrajzi könyve jogdíjaiból származó bevételének egy részét is az SZTE Klebelsberg Könyvtárának adományozta, ezzel pedig a kutatáshoz kapcsolódó könyvtári munkát támogatja” – közölte a kancellár. Az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság, valamint az SZTE Klebelsberg Könyvtár összeállította Karikó Katalin életmű-kiállítását, és hamarosan a végleges kiállítótér is elkészül a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Hollywoodi filmekbe illik a professzor asszony tudományos karrierje. Az Egyesült Államokban már neve is van a jelenségnek és vita folyik a „Karikó-problémáról”. Arra keresik a választ, hogyan tudná a rendszer integrálni és anyagilag támogatni azokat az ígéretes kutatókat, akik Karikó Katalinhoz hasonlóan kitartással és tehetséggel dolgoznak olyan témákon, melyek nem tartoznak az éppen aktuális tudományos divatokba, a fősodorba, de jelentőségük kiemelkedő lehet a tudomány szempontjából. „Ahhoz, hogy valaki évekig kutathasson egy-egy új, még nem igazolt témát, forrás és jól felszerelt eszközpark kell – ezt viszont azok kapják meg, akik már ismert témákban értek el haladást. A világ és egyetemünk szerencséjére Karikó Katalin tudományos eredményei áttörték ezt az ördögi kört!” – húzta alá Fendler Judit.