Francia–német manőver késlelteti az EU-csúcsot

Hiába csak egy általános iránymutatás a Stratégiai Menetrend, Franciaország és Németország módosító javaslatai miatt hosszú vitába kerülhet az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozója.

Az Európai Unió vezetői ötévente határozzák meg a jövőbeli politikai prioritásokat, amelyek a következő ciklusra vonatkoznak. A Stratégiai Menetrend, amely a politikai célokat nagyvonalakban írja körül, nem kötelező érvényű, de irányt szab az Európai Bizottság szakpolitikai munkájának. A tárgyalások már a tavalyi granadai informális csúcson elkezdődtek, de a végső szövegbe szinte minden tagállam kívánt módosításokat tenni.

A Portfolio uniós diplomatákra hivatkozva arról számolt be, hogy Franciaország és Németország számos kiegészítést javasolt, ami valószínűleg meghosszabbítja a csúcstalálkozó tárgyalásait. A két ország javaslatai miatt már nem valószínű, hogy a csúcstalálkozót csütörtök estére befejezik.

Az eredeti javaslat a béke, az együttműködés és a gazdasági jólét fenntartását tűzte ki fő célként. Az EU-nak szembe kell néznie a világgazdasági verseny, a politikai instabilitás és a nemzetközi rendet aláásó kísérletek által átformált globális kihívásokkal. Az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és az új technológiák gyors fejlődése is a fő kihívások közé tartozik. Az EU külső fellépéseiben stratégiai globális szereplőként kíván funkcionálni, és együttműködik partnereivel a közös kihívások kezelésében.

A francia–német javaslatok között szerepel a Zöld Megállapodás végrehajtásának és továbbfejlesztésének követelése, valamint egy erősebb és nagyobb katonai kapacitásokkal rendelkező EU kialakítása, amely kiegészíti a NATO-t. A versenypolitikában a versenyszabályok és -gyakorlatok felülvizsgálatát sürgetik, és támogatják a konzorciumok létrehozását a kulcsfontosságú ágazatokban. Emellett szorgalmazzák egy átfogó uniós intézményi reformot, amely gyors reagálást tesz lehetővé az új geopolitikai valóságban, és a külpolitikai kérdéseknél a konszenzusos szavazás helyett a minősített többségi szavazást javasolják.

Ezek a javaslatok vitás pontokat jelenthetnek, és a tagállamok érdekei eltérőek lehetnek ebben a kérdésben. Magyarország például nem támogatja az intézményi reformot, mint ahogy Orbán Balázs miniszterelnöki tanácsadó nyilatkozta.

A Politico információi szerint meglepő módon a francia–német javaslat kihúzná a védelempolitikai kiemelt projektekről és a közös érdekű kezdeményezésekről szóló részt a Stratégiai Menetrendből. Azonban a németek és a franciák végül sikerrel jártak, és a védelempolitikánál is eredményeket tudtak felmutatni.

Az Európai Tanács csúcstalálkozójának első napján hivatalosan is megállapodtak az uniós csúcstisztségekről. Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság eddigi elnökét ismét jelölik a posztjára, António Costát választották az Európai Tanács vezetésére, és Kaja Kallast jelölték az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének. A döntések meghozatala során a politikai, nemi és tagállami egyensúlyt is figyelembe vették, és bár a három nagykoalíciós középpárti csoport önmaga átnyomhatta volna a döntéseket, megpróbálták Giorgia Meloni olasz kormányfőt is az alku mögé állítani, de ő nem vette fel a hívást, és a magyar parlamentben kelt ki a hárompárti egyezség ellen.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ülésre azzal érkezett, hogy az alkut, különösen Ursula von der Leyent nem tudja elfogadni, érvelése szerint az alkuval becsapták a szavazókat. Az Európai Tanács csak jelöli a bizottsági elnököt, akit az Európai Parlamentben abszolút többségnek kell megszavaznia.

A döntést a nap végére tolták, és a stratégiai menetrend okozott komolyabb fennakadást, amelyet egyhangúlag kellett elfogadniuk. Magyar szempontból az teszi érdekessé, hogy napokon belül a hazai kormány veszi át az EU miniszteri Tanácsának az elnökségét, és a fél éves időszak egyik fontos célja, hogy ezt a menetrendet elkezdje kibontani és végrehajtani.