Ujhelyi István szerint kényszerpálya vár a magyar uniós elnökségre

Ujhelyi István, volt európai parlamenti képviselő szerint a magyar uniós elnökség egy rendkívül kiemelt, ugyanakkor rendkívül súlytalan időszakban kerül sorra, amely során a magyar elnökség hangja akaratlanul is elhalkulhat a nagy zajban.

Ujhelyi István, aki június elsejével az ENSZ szakosított turisztikai világszervezetének (UN Tourism) nagykövetévé vált, vasárnapi nyílt levelében elemezte a hétfőn kezdődő uniós magyar elnökség prioritásait és lehetőségeit. A politikus, aki 1993 óta tagja az MSZP-nek, 2002 és 2014 között országgyűlési képviselő volt, majd 2014-től tíz éven át európai parlamenti képviselőként tevékenykedett, 2022 októberében lépett ki a pártból, és az idei választáson nem indult. Ujhelyi szerint a magyar elnökség a kormányra váró időszakban óriási figyelmet kap az európai politikában, de a kormány saját politikai céljaira kívánja felhasználni ezt a lehetőséget.

A politikus úgy véli, a magyar elnökség két típusú dossziéval foglalkozhat: az évek óta megoldatlan, úgynevezett "beragadt" anyagokkal és a spanyol, illetve a belga elnökség által megörökölt, le nem zárt dossziékkal. Ujhelyi szerint a magyar elnökségnek lehetősége nyílik arra, hogy a szakpolitikai anyagok hiányában politikai kérdéseket helyezzen előtérbe.

Ujhelyi kiemelte, hogy a magyar kormánynak nem lesz könnyű dolga, mivel a magyar elnökség alatt többek között az Új Európai Versenyképességi Megállapodás tető alá hozása, az európai védelempolitika megerősítése, az illegális migráció kezelése és a bővítéspolitika kérdései kerülnek napirendre. A politikus szerint a Fidesz-kormány valószínűleg pártpolitikai célokra fogja használni ezeket a témákat.

Hétfőn kezdődik a magyar EU-elnökség

Az Index beszámolója szerint 2024 júliusától Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét. Bóka János szerint a magyar elnökség a fél év alatt a párbeszédre, az unió versenyképességének javítására és a nyugat-balkáni bővítésre készül. A magyar kormány hét témát jelölt meg, amelyekkel előrelépést szeretnének elérni, többek között az új európai versenyképességi megállapodás, az európai védelmi ipar megerősítése, a migráció kezelése, és a demográfiai kihívások kezelése terén.

Kovács Zoltán, aki az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségének operatív feladataiért is felelős, közölte, hogy elkészült a magas szintű naptár, amely 177 eseményt tartalmaz, köztük 16 miniszteri, valamint 2-2 informális és EU-csúcsot. Belgium hétfőn adja át a stafétát a magyar elnökségnek, amelynek központja a Várkert Bazár lesz, és több helyszínen, köztük a Bálnában és a Puskás Ferenc Stadionban is rendezvényeket tartanak. Az úgynevezett európai váró a Liszt Ferenc repülőtér egyes terminálja lesz, és az Építési és Közlekedési Minisztérium lehetővé tette, hogy az autóbusz-forgalmi sávokban közlekedjenek a Budapestre érkező delegációk járművei.

Azonban a magyar elnökség nem vált ki jelentős ellenállást az EU tagállamai között, és a kormány által választott prioritások jól illeszkednek az Európai Unió már megkezdett menetrendjébe. A Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselők és diplomaták szerint ez az időszak enyhítheti a feszültségeket a felek között, még akkor is, ha a felszínen a politikai kommunikáció konfliktusos lehet.

A magyar elnökség kulcsfontosságú prioritásait már múlt héten bejelentették, köztük az európai versenyképesség javítását, az európai védelmi politika megerősítését, a következetes és érdemi alapú bővítési politika előmozdítását, az illegális migráció megfékezését, a kohéziós politika jövőjének alakítását, a gazdaközpontú uniós agrárpolitika előmozdítását és a demográfiai kihívások kezelését.

A magyar elnökség mottója, a "Make Europe Great Again" (Tegyük újra naggyá Európát!) eleinte meghökkenést keltett, de mostanra már a brüsszeli tisztviselők között inkább humorforrásnak számít. Az elnökségi program alapján minden adott ahhoz, hogy a magyar rotáció sikeres legyen, és javítson az EU–magyar viszonyon. A magyar kormány elvileg az EU-s intézmények átvilágítási, igazságügyi és transzparencia szabályairól is nyitna egy tárgyalási dossziét, de a brüsszeli diplomaták szerint fontos lesz, hogy mi lesz a dokumentumok pontos tartalma.

A magyar elnökség alatt szokatlan módon, az idő rövidségére és technikai okokra hivatkozva, az Európai Parlament nem a júliusi alakuló ülésén hallgatja meg Orbán Viktor miniszterelnök programbeszédét, hanem csak a nyár végén és az ősz elején. Ugyanígy a szokásos, Ursula von der Leyen vezette bizottsági látogatás is csak augusztus utánra marad, nem történik meg a nyáron. Magyar forrásokból úgy tudjuk, hogy az ősz végén, november fele lehet egy informális tanácsi ülés Magyarországon, valamint egy nyugat-balkáni csúcstalálkozóval is terveznek.