A magyar tudományfinanszírozás jövője: Krausz Ferenc és a kutatók párbeszéde

Két hete a magyar sajtóban terjedt el a hír, hogy a kormány gyökeresen átalakítja a tudományfinanszírozás rendszerét, ami aggodalmakat váltott ki a kutatók körében. Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a Kutatói Kiválósági Tanács vezetője a Telexen reagált a felvetésekre, melyre a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is válaszolt a lapban. A diskurzus most Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem professzora cikkével folytatódik, amely mögött 18 magyar kutató és a Stádium 28 kör áll ki.

Krausz Ferenc írásában a "megélhetési" kutatás jövőjét Magyarországon kérdőjelezi meg, hangsúlyozva, hogy az élvonalbeli kutatásnak nagyobb jövője van. Felmerül a kérdés, hogy vajon hol találkozhatott a Nobel-díjas a megélhetési kutatókkal, esetleg a doktori hallgatók vagy az egyetemi professzorok között, akiknek jövedelme alacsony?

Az új Nemzeti Kutatói Kiválósági Programban a sikerességi arány 18-20 százalék körül várható, ami azt jelentheti, hogy a pályázók többsége nem részesül majd támogatásban. A kutatói kiválóság mércéjét nehéz meghatározni, és példák, mint Karikó Katalin vagy a Nobel-díjas kémikus Ben Feringa esetei is mutatják, hogy a felfedezések társadalmi szerepe idővel vagy a körülmények változásával átértékelődhet.

A tudományt egy nagy épületként kellene szemlélni, ahol az élvonalbeli kutatók mögött számos, tudományos felkészültség szempontjából egyenrangú kutató áll. A kutatási pályázatok késedelmes kiírása és a szakmai kiértékelést végző OTKA Zsűrik tagjaival történt szerződésbontások kérdéseket vetnek fel az új rendszer átgondoltságáról.

Krausz Ferenc szerint a Nemzeti Kutatói Kiválósági Programban valóban kevesebb projektet támogatnak majd, mint az OTKA rendszerében, ami a tehetséges kutatók külföldre távozását eredményezheti. Az OTKA korábban kiválósági alapon működött és a kutatók bizalmát élvezte, a finanszírozás oroszlánrészét azonban a döntési módszereket megkerülve juttatták el az intézményekhez.

A finanszírozási döntéshozatal szakmai megalapozásának elveiről kevés kutató vitatkozna, de az új rendszerben a tagok kijelölése és az értékelő testületek létrejötte még nem tisztázott. Az ERC által meghirdetett támogatási programokhoz hasonlóan, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja is előmozdítja a sikeres részvételt, bár költségvetése jelentősen kisebb.

A Stádium 28 kör tagjai, köztük több MTA doktora és rendes tagja, támogatják Lente Gábor cikkét.