Globális nukleáris fegyverkezési verseny újra a láthatáron

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legújabb jelentése szerint évtizedek óta először globálisan növekszik a nukleáris fegyverek száma és a fejlesztésükre fordított összegek. A világon jelenleg több mint 12 ezer nukleáris robbanótöltetet tartanak számon, és a nukleáris hatalmak új fegyverkezési versenybe kezdtek.

A jelentés szerint kilenc nukleáris hatalom van a világon: az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea, melyek összesen több mint 12 ezer nukleáris töltetet birtokolnak. Ebből 9585 darab lehet potenciálisan használható, bár ezek a számok csak óvatos becslések. Például Kína esetében a stockholmi intézet „néhány száz” darabra teszi a nukleáris fegyverek számát, de Peking nem hozza nyilvánosságra a pontos adatokat. Az Egyesült Államok és Oroszország rendelkezik a nukleáris fegyverek 90 százalékával. A SIPRI szerint 3904 robbanófej van jelenleg rajtra készen telepítve, és ebből 2100 magas készültségben van. Az Egyesült Államok a következő 10 évben 756 milliárd dollárt tervez költeni a nukleáris erőkre.

A 12 ezer nukleáris töltet soknak tűnhet, de a hidegháború idején a globális arzenál meghaladta a 70 ezer atomtöltetet. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió akkoriban féktelen fegyverkezési versenybe kezdett. A csúcsponton az Egyesült Államok 31 255, míg a Szovjetunió 40 159 töltetet birtokolt. A nyolcvanas években hatszor annyi nukleáris töltet volt, mint most. A hidegháború vége felé a két szuperhatalom felismerte, hogy a hatalmas arzenál nem növeli jelentősen a katonai képességeket, és az urándúsítás, valamint a nukleáris fegyverek előállítása rendkívül költséges. Ennek eredményeként több leszerelési szerződés született, mint például az ABM, SALT I és II, az INF, valamint a START I és II, és az Új START. Ezek a szerződések előírták a telepíthető robbanófejek számát és lehetővé tették az ellenőrizhetőséget. Azonban a 2010-es években mind Moszkva, mind Washington kilépett ezekből a szerződésekből, és Moszkva 2023 elején felfüggesztette az Új START végrehajtását is.

A nukleáris újrafegyverkezés oka a kilencvenes években keresendő, amikor a Szovjetunió összeomlott. A jelenlegi nukleáris töltetek többsége a hatvanas és hetvenes években készült, és ezek szavatossági ideje korlátozott. A plutónium degradációja, a robbanóanyagok elöregedése és az elektronikai rendszerek avulása miatt a töltetek megbízhatósága csökkenhet. Kezdetben a töltetek szavatossági idejét 30 évben határozták meg, de megfelelő karbantartással ez 40-50 évre kitolható. A Szovjetunió összeomlása után az orosz fegyveres erők finanszírozása jelentősen csökkent, ami kérdéseket vet fel a szovjet töltetek állapotáról.

Európában újra háború dúl, ami további fegyverkezést indított el. A régi, elavult nukleáris tölteteket meg kell újítani és modernizálni, hogy elkerüljük a hidegháborúhoz hasonló újabb fegyverkezési verseny kockázatait.