Az Európai Unió és a titkosított üzenetek dilemmája
Az Európai Unió már két éve dolgozik egy olyan online gyermekvédelmi szabályozáson, amely lehetővé tenné a hatóságok számára, hogy hozzáférjenek az online üzenetváltásokhoz, beleértve a végpontok között titkosítottakat is. A digitális jogok aktivistái szerint ez a tömeges megfigyelés felé tett első lépés.
Az Európai Unió Tanácsa határozatlan időre elnapolta a privát üzenetek megfigyelésének jogáról szóló döntést, miután a digitális jogi aktivisták és közösségimédia-vállalatok tiltakoztak a tervezet ellen. A jogszabály, amelyet a csetkontrollként is emlegetnek, a jövőben még elfogadható lehet.
Az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson által benyújtott jogszabály első változata minden európai lakos privát üzenetváltását mesterséges intelligencia felügyelete alá helyezte volna, beleértve a titkosított üzenetküldő platformokat is. A Messenger, Signal és Whatsapp hasonló platformokat kötelezte volna a felhasználók üzenetváltásainak és személyazonosságuknak hozzáférhetővé tételére, ha az algoritmus kifogásolható tartalmat észlel.
Az Európai Unió parlamentjének LIBE bizottsága nem támogatta a lakosság totális megfigyelését, és a strasbourgi törvényhozás is elutasította a tömeges megfigyelést. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is úgy határozott, hogy a titkosított üzenetekhez sem az kormányoknak, sem az Európai Uniónak nincs joga hozzáférni.
A végpontok közötti titkosított üzenetküldés olyan kommunikációs forma, ahol csak a beszélgető felek férhetnek hozzá az üzenetek tartalmához. Ez a titkosítás a demokrácia védelmében is fontos szerepet játszik, például az oknyomozó újságírók és whistleblowerek biztonságos kommunikációjában.
A Signal és a Threema vezetősége is kritikával illette a tervezetet, hangsúlyozva, hogy a megfigyelés csak a törvénytisztelő polgárokat érintené, és komoly biztonsági kockázatot jelentene az Európai Unió számára. A német gyermekvédelmi hivatal is ellenezte a szabályozást, mivel az nem foglalkozik a gyermekpornográfia megelőzésével, csak a képek eltüntetésével és a felelősök megtalálásával.
Az informatikai szakemberek szerint a jelenlegi technológia nem képes egy ilyen nagyszabású megfigyelési művelet végrehajtására. Írországban végzett kísérlet során kiderült, hogy az MI által jelzett esetek csupán 20 százaléka volt valóban jogellenes tartalom.
Jelenleg kétséges, hogy a Tanács a jelenlegi tartalommal és az emberi jogokat, valamint az Európai Unió alapokmányát potenciálisan sértő szöveggel keresztül tudná vinni a tervezetet. A júniusi európai parlamenti választások után sem valószínű, hogy a parlament elfogadná a tömeges megfigyelésről és a titkosításról szóló részeket.
A gyermekvédelmi jogszabály része annak az eseménysorozatnak, amelyben az európai intézmények próbálnak kontrollt kifejteni az amerikai technológiai óriásvállalatokra. Az ügy további alakulását érdemes figyelemmel kísérni.
