Hiába a féktelen állami támogatás, veszteséges lett a magyar futball élvonala

Az elmúlt 14 év után oda jutott a magyar futball, hogy 2023-ban nem tudott nyereséget termelni, és ez az első alkalom 2010 óta, hogy az élvonalbeli klubok árbevétele nem nőtt.

Az elmúlt évtizedekben a magyar labdarúgásban minden bajnokság után növekvő bevételről számoltak be a csapatok, de 2023-ban ez a tendencia megtört. A bajnokságban részt vevő csapatok összesen mintegy 56 milliárd forintból gazdálkodhattak, ami 10 százalékos bővülést jelent 2022-höz képest, de a klubokat fenntartó vállalatok összesített piaci árbevétele nem nőtt.

A piaci árbevétel stagnálása különösen aggasztó, mivel ezek a bevételek jelentik egy cég működésének alapját. A G7 szerint a magyar futballtársaságok esetében a bevételek jelentős része nem piaci eredetű, és sok esetben állami támogatásokból származnak. Az NB I. csapatainak összesített árbevételének körülbelül kétharmada piaci forrásból, egyharmada pedig egyéb bevételekből származik, és éppen a piaci bevételek csökkentek 2023-ban.

A magyar bajnokság veszteséges lett, annak ellenére, hogy a céges és állami támogatások növekedtek. A létszámcsökkentés óta először fordult elő, hogy a liga veszteséggel zár, 1,9 milliárd forintos mínusszal. Ez a veszteség két túlköltekező cégnek köszönhető, amelyek közül a G7 szerint a Fehérvár volt az egyik. A csapat költségvetése összeomlott, a korábbi évek 9-11 milliárd forintos költségvetésével szemben 2023-ban csak 3,5 milliárd forint bevételt értek el, ami részben a Mol támogatásának megszűnésével magyarázható.