Magyarország az EU legszegényebb országa lett
Magyarország vált az Európai Unió legszegényebb országává tavaly, ami részben a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesésének következménye – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. A jegybank szerint a jövedelmek értékének csökkenése áll a háttérben.
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban Magyarország a 27 tagállam átlagának csupán 70 százalékát költötte, míg a bolgárok már 73, a románok pedig 89 százalékát.
Az RTL Híradó beszámolója szerint Magyarországon az EU legmagasabb inflációjával párosult az Unió legalacsonyabb fogyasztása tavaly. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint „a magyar átlag lakosság a legszegényebb átlagosan az Unió összes polgárát figyelembe véve. Ennek részben következménye a kiskereskedelmi forgalom jelentős visszaesése, hiszen nagyon keveset tudunk fogyasztani”.
Idén áprilisban a boltok forgalma majdnem 1 százalékkal csökkent márciushoz képest, ami azt jelenti, hogy a magyarok körülbelül annyit vásároltak, mint három évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy a KSH adatai szerint a fizetések értéke tavaly szeptember óta nő.
„Már 11 százalék körüli reálkereset növekedés van, csak ezt az emberek túlnyomórésze nem érzékeli, mert az ő keresete nem nő ennyivel” – nyilatkozta Molnár László.
A jegybank és a kormány reakciója
A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Baksay Gergely szerint „A legfontosabb átmeneti vagy ciklikus ok természetesen a megemelkedett infláció volt az elmúlt két évben Magyarországon. Az infláció emelkedése következtében a reáljövedelmek csökkentek, a fogyasztói bizalom jelentősen mérséklődött, alacsonyabb szintre, mint a Covid idején. Mindez értelemszerűen visszavetette a fogyasztást”.
A magyar kormány viszont úgy reagált, hogy szerintük „a családok egyre többet fogyasztanak”. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében határozottan visszautasította a GKI állításait, mondván, hogy a fogyasztási adatokból levont szegénységi következtetés csak „rosszindulatú csúsztatás”. Az NGM szerint a magyar családok óvatossági motívuma megerősödött a szomszédos háború következtében, és a lakosság bruttó megtakarítási rátája még tovább növekedett, meghaladva a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték.
Az NGM hangsúlyozta, hogy a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona jelentősen nőtt, és a nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik. Ebben a tekintetben Magyarország olyan országokat előz meg, mint Szlovákia, Románia és Lengyelország. Továbbá, a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, ami a sikeres önfinanszírozásnak köszönhető.
A KSH adatai alapján 2023-ban Budapesten lehetett a legtöbbet keresni Magyarországon, a nettó bér átlagosan majdnem 200 ezer forinttal több volt a fővárosban, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Az NGM kiemelte, hogy 2010-hez képest 1 millióval többen dolgoznak az országban, a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban, és a fizetések is egyre többet érnek. Az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, ezzel Magyarország jóval az uniós átlag alá került a szegénység arányában. A kiskereskedelmi forgalom volumene éves alapon negyedik hónapja folyamatosan nő, ami azt jelzi, hogy a családok egyre többet fogyasztanak, és az óvatossági motívum egyre inkább oldódik.
