Meghalt két izraeli tartalékos katona Gázában és Washington aggódik a Vaskupola miatt

Elesett két újabb izraeli tartalékos katona a Gázai övezet középső részén − jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője pénteken.

A 25 és 27 éves tartalékosokat csütörtökön a Gázai övezet középső részén egy ellenük kilőtt páncéltörő rakéta ölte meg, mely megsebesített további öt katonát, hármat közülük súlyosan. Az egyik elesett katona az 1992-ben Barcelonában első izraeli férfiként olimpiai érmet szerző Oren Szmadja cselgáncsozó fia − közölte az MTI.

Az IDF szerint a háború kezdete óta, az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása óta hatszázhatvannégy katonájuk esett el, közülük háromszáztizenketten a gázai szárazföldi hadművelet október közepi kezdete óta vesztették életüket.

A légierő csütörtökön megsemmisítette az Iszlám Dzsihád terrorszervezet rakétakilövő állásait a hán-juniszi humanitárius övezetében. Az IDF szóvivője hangsúlyozta, hogy a légicsapás előtt "sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a civilek bántódásának kockázatát".

Ezen a héten célzott likvidálással végeztek Muhammad Abu Tával, aki a Hamász légierejében drónokat működtetett, és korábban számos akciót hajtott végre az izraeli erők ellen.

Az IDF déli parancsnokságának értékelése szerint a Hamász mintegy harmincezer fős haderejéből megöltek mintegy tizennégyezer fegyverest, köztük a huszonnégy zászlóaljparancsnok felét. A Hamász irányítási rendszere súlyosan megsérült, és néhány közepes hatótávolságú rakéta is megsérült, amely képes elérni Izrael középső részeit.

Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban találkozott Ron Dermerrel, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős miniszterével és Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadóval. A megbeszélésen Blinken "hangsúlyozta a további libanoni eszkaláció elkerülésének és a gázai humanitárius segélyezés diplomáciai megoldásának fontosságát", valamint a Gázai övezet háború utáni biztonsági rendezésének, kormányzásának és újjáépítésének jelentőségét.

Washingtonban komolyan aggódnak amiatt, hogy egy Izrael és a Hezbollah közötti nyílt háború esetén az Irán által támogatott militáns csoport legyőzhetné Izrael légvédelmét északon – beleértve a híres Vaskupola légvédelmi rendszert is – mondta három amerikai tisztviselő a CNN-nek. Ezeket az aggodalmakat az izraeli fél is megosztotta a portálnak nyilatkozó tisztviselőkkel, miután egyre több jel mutat arra, hogy a zsidó állam egy Libanon elleni támadást készít elő.

A Hezbollah semlegesítése érdekében az izraeli hadsereg már elkezdett erőforrásokat átmozgatni a déli, gázai területekről az ország északi határvidékére. A Vaskupola rendszerét akkor fenyegeti leginkább a túlterhelés, ha a síita terrorszervezet nagy mennyiségben használna precíziós rakétákat a támadásaihoz, aminek meg is van az esélye, lévén, hogy a szervezet már évek óta halmoz fel ilyen típusú, jellemzően Iránból származó fegyvereket.

A Hezbollah ráadásul a közelmúltban mutatott be egy olyan videót, amin az látható, ahogyan egy drón sikeres támadást hajt végre a Vaskupola-rendszer egy ütege ellen. Az akció célja a Hezbollah visszaszorítása volna és az, hogy az így elfoglalt területen a terrorszervezet és Izrael közötti ütközőzónát alakítsanak ki. Mindez azért volna fontos, mert Izrael északi részéről eddig több tízezer embert kellett kitelepíteni a Hezbollah támadásai miatt, ők ebben az esetben visszaköltözhetnének otthonaikba.

Ezzel csak annyi a gond, hogy Washington szerint az Izrael által elképzelt gyors és korlátozott hadművelet nyílt háborúba fog torkollni. Ebben az esetben pedig egyre nehezebb lesz távol tartani a konfliktustól a térségben aktív Izrael-ellenes muszlim szervezeteket és kormányokat.

Az izraeli kormány és a hadsereg közötti konfliktus is fokozódik, mivel a politikai vezetés nem dolgozott ki forgatókönyveket Gáza háború utáni sorsára vonatkozóan, és a hadsereg vezetői nyíltan kritizálják a kormányzatot a Hamász megsemmisítésével kapcsolatos illúziók miatt. A hadsereg vezérkari főnöke, Herzi Halévi nyíltan kifejezte aggodalmát, hogy a katonai úton elért eredmények füstbe mehetnek, míg a szóvivő, Daniel Hagari szerint politikai síkon kell alternatívát találni a radikális iszlamista szervezetnek.

A Gázai övezetben a harcok továbbra is folytatódnak, és a Hamász gerillaharcra készül, miközben Izrael a Rafah elleni offenzívát folytatja. Az IDF szerint eddig 550 terroristával sikerült végezni, ami az offenzíva előtti létszámhoz képest nem sok. A harcérintkezések ritkultak, az izraeli katonáknak leginkább aláaknázott épületekkel kell megbirkózniuk.

A civilek elleni legsúlyosabb atrocitások a Nusajrát városrészben történtek, ahol több száz palesztin civil halt meg az izraeli túszszabadítást kísérő harcokban és bombázásokban. Az izraeli veszteségek szórása is azt mutatja, hogy az övezet minden részén számítani kell rajtaütésekre.

A Gázai övezet teljes megszállása közeledik, de a „Mi lesz azután?” kérdése még mindig nyitott. Az izraeli kormányzat célja a Hamász teljes megsemmisítése, de a terrorszervezet adminisztratív szerepe miatt a megsemmisítése gyakorlatilag lehetetlen. Az izraeli politikai és katonai vezetés ódzkodik a megszállástól, de fenntartja magának az övezet teljes katonai ellenőrzésének jogát.

A fegyverszüneti tárgyalások sorozatban kudarcot vallanak, mivel sem a Netanjáhu-kabinetnek, sem a Hamásznak nem áll érdekében a tűzszünet. A Hamász belső kommunikációs zavarai és politikai konfliktusai is megnehezítik a megegyezést.

Az északi határon is feszültség van, a Hezbollah és az IDF közötti konfliktus felizzott. A Hezbollah új fegyvert kapott a száraz nyári hónapokban, és sikerült nagy kiterjedésű erdőtüzeket okozniuk Galileában. Az IDF készen áll arra, hogy benyomuljon Libanon déli részére, és a Hezbollah fegyvereseit és állásait a Litani folyótól északra szorítsa.