A magyar szülők harmada nem eszik eleget, hogy a gyerekének jusson étel

Bár a helyzet javult, a magyar lakosság negyede-harmada még mindig szegénynek tekinthető. Az Egyensúly Intézet legújabb kutatása szerint a válaszadók 45 százaléka – családi vagy házastársi támogatás nélkül – nem tudja biztosítani még a szűkös megélhetéshez szükséges (nagyjából 250 ezer forint/hó) feltételeket. Az átlagos megélhetést biztosító jövedelmi szint november óta 50 ezerrel nőtt, így most havi nettó 400 ezer forintra van szüksége egy embernek.

A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok fele úgy érzi, az elmúlt három évben csökkent a vásárlóereje, főként az árak emelkedése miatt. A megkérdezettek 46 százaléka említette az új kiadásokat, 29 százaléka pedig a saját vagy partnere jövedelemcsökkenését mint okot.

A háztartások közel kétharmada (64 százalék) csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait, és a magyarok harmada nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos váratlan kiadással. További 39 százalékuknak problémát okozna, de meg tudnák oldani. Az adatok alapján tavaly november és idén május között 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem tudnának megküzdeni egy ilyen problémával.

A válaszadók közel harmada (31 százalék) nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeget visz haza, ami azt jelenti, hogy a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) az átlagos jövedelmi szint alatti csoportba tartozik.

A szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben, hogy etetni tudja gyermekét, ami rávilágít a családok nehéz anyagi helyzetére. A magyarok 15-20 százalékának nincsenek anyagi gondjai, de a lakosság negyede-harmada szegénynek tekinthető, ami további aggodalomra ad okot. Minden harmadik magyar kért már anyagi segítséget családtagjaitól vagy a barátaitól, ha anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe került.

A magyar társadalom 39 százalékának problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. A megkérdezettek 32 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással. A válaszadók tizede érzi úgy, hogy jó anyagi körülmények között él: számukra nem okoznak gondot a hétköznapi kiadások.

A magyarok többsége (54 százalék) magabiztosnak mutatkozik a közeljövő kapcsán, nem látnak esélyt arra, hogy a következő néhány hónapban pénzügyi instabilitással kelljen megbirkózniuk. Ugyanakkor 75 százalékuk pénzügyi stagnálására számít, miközben a hosszú távú kilátásokat illetően a többség jellemzően borúlátó.

Az Egyensúly Intézet szerint mindent összevetve jelenleg a magyarok negyede-harmada tekinthető szegénynek. Emellett 45-50 százaléknyi válaszadóról mondható el, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani, míg 15–20 százaléknak nem igazán okoznak gondot a hétköznapi kiadások. Képesek félretenni kisebb-nagyobb összegeket, és gond nélkül fedezni tudnak egy jelentősebb váratlan kiadást.

Kutatás módszertana: Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása személyes megkérdezéssel, 1000 fős reprezentatív mintán készült. A megkérdezettek együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztek volna az országban. A megkérdezettek kiválasztása kétlépcsős, teljes véletlenszerűséget biztosító módszerrel történik, vagyis minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. Az adatfelvételt a ZRI Závecz Research végezte.