Európai rasszizmus és intolerancia 2022-ben
Az Európa Tanács legújabb jelentése szerint az orosz-ukrán háború és a Hamász Izrael elleni terrortámadása jelentősen befolyásolta az európai rasszizmust és intoleranciát a tavalyi évben.
Az Európa Tanács keretein belül működő Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) értékelése rámutatott, hogy a 2022-es év főbb kihívásai közé tartozott az orosz agresszió miatt Európában menedéket kereső emberek helyzete, valamint a közel-keleti konfliktus következtében növekvő antiszemitizmus és a muszlimellenes rasszizmus. Az ECRI nem uniós testület, de 46 európai országot tömörít.
A jelentés kiemeli, hogy az orosz-ukrán háború nem csak az Ukrajnából menekülők befogadása miatt jelent kihívást, hanem azért is, mert a hadkötelezettség vagy politikai üldöztetés elől menekülő orosz állampolgárok számára is védelmet kell biztosítani. Emellett több mint 100 000 örmény menekült Karabahból Örményországba az Azerbajdzsán által 2023 szeptemberében végrehajtott hadműveletet követően.
Az ECRI hangsúlyozza az etnikai hovatartozáson alapuló különböző embercsoportok közötti eltérő bánásmódot, különös tekintettel az ukrán roma nemzetiségre. A befogadó központok és a szolgáltatások minőségében is jelentős különbségek figyelhetők meg az Ukrajnából és más országokból érkező menekültek között. A jelentés szerzői hosszú távú stratégiák kidolgozására szólítják fel az európai kormányokat.
A jelentés szerint az ukrán menekültekkel szembeni szolidaritás és támogatás továbbra is az elsődleges hozzáállás, de ukránellenes gyűlölet-incidensek is előfordultak, különösen a politikusok és magas rangú köztisztviselők retorikájában.
A Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni terrortámadása és a következő gázai háború hatására több európai országban megfigyelhető az antiszemitizmus növekedése. Az antiszemita cselekmények száma a 2023 utolsó negyedévében sok helyen meghaladta az egy egész évre jellemző adatokat, és a jelenség az online és offline gyűlöletbeszédtől a vandalizmuson át a fizikai támadásokig terjedt.
Az októberi terrortámadások után a muszlimok elleni gyűlölet-incidensek száma is jelentősen megnőtt. Gyakran előfordult, hogy a muszlimokat a sztereotípiák alapján összekötötték az erőszakos cselekményekkel, és politikai beszédekben az európai társadalmak „iszlamizálódásával” való fenyegetést használták fel politikai célok elérése érdekében.
