A magyarok több mint fele soha nem sportol
A magyar felnőttek több mint fele soha nem sportol, és ezt a legtöbben azzal indokolják, hogy nincs kedvük hozzá, illetve nincs idejük rá – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet új kutatásából. A felmérés 2023 novembere és 2024 januárja között zajlott, 1260 fős, Magyarország felnőtt lakosságára reprezentatív mintán végezték el személyes lekérdezéssel.
A kutatás eredményei szerint a magyarok körében a passzív, leginkább a képernyőhöz kapcsolódó tevékenységek a legnépszerűbbek, de a család és a barátokkal töltött idő mellett a mozgás és a sport is helyet kap az emberek életében. A felnőtt népesség 43 százaléka legalább hetente sportol vagy egyéb testmozgást végez.
A soha nem sportolók aránya 55 százalék, míg a felnőttek körülbelül harmada viszonylagos rendszerességgel űz valamilyen sportot. A sportolók többsége, 91 százaléka, egészségügyi és fittségi okokból választja a mozgást. A soha nem sportolók 54 százaléka kedvtelenséget, 41 százaléka időhiányt, míg 31 százaléka egészségügyi állapotát említi sporttal kapcsolatos inaktivitásának okaként.
Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben nem készült Magyarországon olyan alapos felmérés, amely részletesen bemutatná, hogy az emberek miért és hogyan mozognak. Az államtitkár szerint az inaktivitásnak "egészen drámai" egészségügyi következményei lehetnek, és az életmódunk több mint kétszer olyan mértékben határozza meg az egészségi állapotunkat, mint az egészségügyi ellátórendszer.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint életmódunk jelentős mértékben, az egészségügyi ellátórendszernél is nagyobb hatással van egészségi állapotunkra. Korábbi tanulmányok is alátámasztották, hogy a rendszeres testmozgás pozitív hatással van többek között a vérnyomásra, a depresszió elleni védekezésre és az élettartamra.
A felmérés kiindulópontja az volt, hogy a felnőttek mivel töltik a szabadidejüket. A válaszadók körében a passzív tevékenységek mellett a mozgás és a sport is fontos szerepet játszik. A közép- és felsőfokú végzettségűek között nincs érdemi különbség, hiszen 51, illetve 53 százalékuk mozog rendszeresen. Az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél már jelentősebb lemaradás látható, 32 százalékuk mozog legalább hetente. Az életkor előrehaladtával csökken a rendszeresen mozgók aránya.
A felmérésből az is kiderült, hogy az anyagi helyzet meghatározza a mozgást: a jó anyagi helyzetűek 51 százaléka, míg a rossz anyagi helyzetűek 17 százaléka mozog hetente. A településtípus és a nemek esetében körülbelül tíz százalékos különbség van a férfiak és a Budapesten élők javára.
A kutatás szerint a legtöbben (48 százalék) otthon szoktak mozogni. A testmozgást végzők 18 százaléka edzőterembe vagy fitneszközpontba jár. A munkahely a testmozgás, a sport egyik legfontosabb színtere, ahol vállalati edzőterem, illetve fitneszbérlet biztosítására jelentkezik elsősorban igény.
