Mit hoz a magyar uniós elnökség? – 1. rész

Július elsejétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, amely a versenyképesség javítására, a migrációs kérdésekre, a kohéziós politikára és a mezőgazdaságra fog koncentrálni.

Az EU elnökségét betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban dolgoznak együtt, amely jelenleg Spanyolországot, Belgiumot és Magyarországot foglalja magában. Az elnökségi félévek során a soros elnök vezeti a tanácsi üléseket, biztosítva az Unió munkájának folytonosságát. A trió tagjai hosszabb távú célokat tűznek ki, és közös programot készítenek, amely alapján a soros elnökség saját részletesebb féléves tervét dolgozza ki. A magyar elnökség 2023 nyarán mutatta be a trió programját, amely a következő félév során kerül végrehajtásra. A program a három tagállam kompromisszumos megállapodása, és az előre nem látható események befolyásolhatják a napirendet.

A spanyol-belga-magyar trió programja négy pillérre épül: gazdaság és versenyképesség, az uniós polgárok szabadsága és biztonsága, zöldebb és igazságosabb Európa, valamint érdekek és értékek az uniós külpolitikában.

A gazdaság és versenyképesség terén a trió az EU egységes piacának elmélyítésén dolgozik, előmozdítva a nyitott stratégiai autonómiát, a gazdasági rugalmasságot és a versenyképességet. A bankunió kiteljesítése és a tőkepiaci unió előre lépése, a közös áfa-rendszer modernizálása és az uniós vámkódex felülvizsgálata is a céljaik között szerepel. Az Európai Tanács üdvözölte az „Much More Than A Market” című jelentést, és felkérte a jelenlegi és következő elnökséget, hogy 2024. végére mozdítsák elő az abban foglalt ajánlások megvalósítását. Az Európai Tanács a 2024. júniusi ülésén áttekinti az elért eredményeket és megvitatja a tőkepiaci unió további lépéseit.

A kohéziós politika kérdése kiemelkedő, hiszen az EU így osztja szét a források legnagyobb részét. Az Európai Bizottság a 9. Kohéziós Jelentését publikálta, amely a következő költségvetési ciklus jövőjéről szóló vitát indítja el. A trió programja röviden tér ki a kohéziós politikára, amelynek következtetéseit 2024. végéig kell kidolgozni. A bővítési folyamat és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) utáni eszközök is befolyásolhatják a források allokálását. A magyar uniós elnökség alatt a Tanács kohéziós politikára vonatkozó következtetései 2024. év végén várhatóak.

A cikksorozat következő részeiben a zöld átállás, a bővítéspolitika, a migráció és a mezőgazdaság magyar elnökséggel kapcsolatos kihívásait fogjuk megvizsgálni.

: Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője.