Európa versenyképességének kihívásai

Európa versenyképességét több tényező is hátráltatja, mint például a piaci széttagoltság és a túlszabályozottság, amelyek gátolják a vállalatok növekedését és profitabilitását – állítja Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője. Európai vállalatok kevesebbet fektetnek kutatás-fejlesztésbe és innovációba, mint amerikai és kínai versenytársaik, ami hátrányosan érinti a növekedési potenciált. Az EU-nak át kellene gondolnia szabályozási megközelítését, hogy az inkább ösztönözze az innovációt, ne csak megkövetelje azt. Európának proaktívabb üzleti környezetet kell teremtenie, a bürokrácia csökkentésével és a szabályozás egyszerűsítésével, miközben biztosítani kell, hogy a társadalmi jólét fenntartása érdekében a növekedés és az innováció egyaránt prioritás maradjon.

Az európai piac fragmentált volta és a szabályozói közeg előíró jellege további kiadásokkal nehezíti meg a cégek profitabilitását. Az EU-nak át kell értékelnie a megközelítését, és arra kell összpontosítania, hogy kedvezőbb környezetet teremtsen a vállalatok számára.

Európa nem gazdag nyersanyagokban és energiahordozókban, de a rendelkezésünkre álló erőforrásoknál is vannak saját magunk által felállított korlátok. Az energiaátállásnak azonban vannak más aspektusai is, amelyek sokkal olcsóbbak, ilyen például a hőveszteség és a metánszivárgás csökkentése, vagy az élelmiszer- és egyéb hulladékokból keletkező gázok felhasználása.

Az Európai Unió jelentős összeget költ K+F-támogatásokra, de ez még mindig csak körülbelül a fele az amerikai vállalatok saját forrásból állt kiadásainak. Európának kedvezőbb körülményeket kell biztosítania az innováció számára, olyan szabályozási megközelítéssel, amely inkább ösztönöz, mint kötelez, és olyan támogatásokkal, amelyek révén a vállalatok számára jövedelmezőbbé válik az európai működés.

A vállalatokat Európába vonzásához nem démonizálhatjuk a nyereségességet, hiszen ebből fizetjük a nyugdíjakat, az egészségügyet és más szociális rendszereket. Ha az európai rendszer elriasztja a tőkét, akkor az innováció és a K+F nem itt fog megvalósulni, hanem ott, ahol a magas profit elérhető.

Az Európai Unió felépítése eddig is egy hosszú folyamat volt, és minden válság új reformokhoz vezetett, amelyek jellemzően működtek. Egységes módszerekre van szükségünk a nagyvállalatok létrejöttének támogatásához, és a versenyképesség európai szintű szabályozásához. Letta javaslata egy lépés a helyes irányba, így az adórendszer harmonizálása is fontos, mivel ez egyenlő feltételeket teremtene a különböző tagállamokban működő vállalatok számára.

A tőkepiaci unió nagyszerű ötlet, egy jó első lépés, de ez nem elég. Valódi egységes tőkepiacot kell létrehoznunk, ahol a vállalatok könnyen és olcsón szerezhetnek forrásokat a határokon átnyúlóan. Ez azt jelenti, hogy harmonizálnunk kell a szabályozást, egyenlő feltételeket kell teremtenünk minden vállalat számára minden tagországban, függetlenül azok méretétől vagy székhelyétől.

Az EU-nak meg kell találnia az egyensúlyt a társadalmi ellátórendszerbe való befektetés és annak biztosítása között, hogy vállalataink globális szinten versenyképesek legyenek. Ehhez idővel többdimenziós beavatkozásra lesz szükség, többek között az innováció és a vállalkozói szellem irányába történő szemléletváltásra, a bürokrácia csökkentésére és a szabályozás egyszerűsítésére, valamint az innovációs és vállalkozói kultúra előmozdítására.