Az MNB új elektronikus fizetési stratégiája: a qvik
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy 2024-től minden ügyfél számára ingyenesen elérhetővé válik az Azonnali fizetésre épülő qvik szolgáltatás, amely olcsó, biztonságos és hazai alternatívát kínál a legtöbb fizetési helyzetben.
A Magyar Nemzeti Bank 2024-es Fizetési rendszer jelentése szerint a hazai elektronikus pénzforgalom hatékonysága tovább javult, és az elektronikus fizetési megoldások használata bővült a gazdaság minden területén. Az elektronikus fizetések részesedése a bolti vásárlásoknál 39 százalékra, a számlafizetéseknél pedig 76 százalékra emelkedett. Az MNB célja, hogy 2030-ra a gazdaságban lebonyolított összes tranzakció legalább kétharmada elektronikus legyen, amit a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszerrel méri és értékeli.
Az ügyfelek közel fele már aktívan használja számláját fizetésre, és az elektronikus fizetést részesítik előnyben. A mobiltárcába regisztrált kártyák aránya 23 százalékról 32 százalékra nőtt, és az üzletek 34 százalékában már többször fizetnek elektronikusan, mint készpénzzel.
A pénzforgalmi szolgáltatások költségei azonban továbbra is magasak, ami hátráltathatja a fejlődést. A legkisebb forgalmú kereskedőknél az elektronikus fizetések elfogadásának költségei emelkedtek, és az átlagos forgalomarányos költség meghaladja a 3 százalékot. Az MNB hangsúlyozza az olcsóbb alternatívák elérhetőségének fontosságát.
Az elektronikus pénzforgalom terén a visszaélések 2023-ban növekedtek, de a rendszer továbbra is biztonságos maradt. Az MNB elvárja a bankoktól a valós idejű szűrőrendszerekkel és a tranzakciós limitek alkalmazásával történő aktív szerepvállalást, valamint a KiberPajzs projekt keretében az ügyféltájékoztatás javítását.
Az MNB 2024-től új fejezetet nyit az elektronikus fizetési ökoszisztéma fejlesztésében az Azonnali fizetésre épülő qvik szolgáltatások bevezetésével. A qvik a kereskedők számára is új lehetőségeket nyit meg, és az MNB tájékoztatási kampányt, valamint inkubátorprogramot indít a szolgáltatások bevezetésének támogatására.
A hazai pénzügyi infrastruktúrák, mint a VIBER, a BKR és az értékpapír infrastruktúra központi szereplői, stabilan és hatékonyan működtek 2023-ban. Az MNB kezdeményezte a három elszámolási platform konszolidációját, amelynek eredményeként a legmodernebb azonnali fizetési rendszer dolgozhatja fel a jövőben az összes tranzakciót.
A kártyás fizetések egyre inkább kiszorítják a készpénzt, különösen Budapesten és a környező területeken. Az elektronikus tranzakciók darabszám szerinti aránya a teljes gazdaságban 3 százalékponttal 38 százalékra emelkedett. A hazai elektronikus vásárlások értéke 2020 óta az uniós átlag felett van, és a jegybank 2030-as célértéke 62 százalék.
A számlák száma egy év alatt 2,2 százalékkal növekedett, majdnem elérve a 11 milliót. A vásárlásra ténylegesen használt kártyák száma 2023 végére meghaladta a 7,1 millió darabot, és így elérte a teljes kártya állomány 71,2 százalékát. A lakossági ügyfelek 89 százaléka indított 2023-ban legalább egy elektronikus tranzakciót a számlájáról, az aktívan elektronikusan tranzaktáló ügyfelek aránya pedig 49 százalékra emelkedett. Az elmúlt év során a hazai szolgáltatók által üzemeltett POS-terminálok száma 11,4 százalékkal 255 ezer darabra nőtt, ezzel már egyre szélesebb körben, 152 ezer elfogadóhelyen érhető el az elektronikus fizetés lehetősége.
Az internetes elfogadóhelyek száma 20,7 százalékkal bővült, amely így már meghaladta az 50 ezret. Az üzletek harmadában már többször fizetnek a vásárlók elektronikusan, mint készpénzzel, ami a 7 százalékpontos éves növekedésnek köszönhető az elektronikus tranzakciótöbblettel jellemezhető üzletek arányában.
Az elektronikus fizetések médiánja, 4 139 forint kétszerese volt a készpénzes fizetések mediánjának 2023-ban, ami óriási javulás, 2015-ben még közel négyszerese volt az elektronikus mediánja a készpénzesnek. A kisebb összegű kártyás fizetések száma is megugrott, egyre kisebb az elektronikus és a készpénzes fizetések használata közötti különbség.
Magyarországon 2021 óta kötelező az elektronikus fizetés biztosítása a kereskedők, szolgáltatók számára, így a kártyával történő fizetés megtagadása törvényt sért. Az OTP korábbi felmérése szerint a vállalkozások negyede már a készpénzt nem fogadja el.
Az elektronikus tranzakciók emelkedése társadalmi szinten is rengeteg előnyt jelenthet, és az MNB néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a fő pénzforgalmi stratégiai cél, hogy a készpénzhasználat lehetőségének fenntartása mellett 2030-ra az elektronikus tranzakciók aránya elérje a kétharmadot.
