A német gazdaságpolitika kudarca
A német szövetségi kormány gazdaságpolitikája nem vált be, Európa egyik vezető gazdasága tovább csúszott lefelé a világ versenyképességi rangsorában, ami előrehozott választások lehetőségét vetíti előre.
Az IMD World Competitiveness Center (WCC) elemzése szerint Németország a tavalyi 22. helyről 2024-ben már csak a 24. helyen szerepel, ami jelentős lemaradást jelent a rangsor élmezőnyéhez képest. A német gazdaságpolitika kritikája nem új jelenség, korábban több mértékadó szervezet is jelezte a problémákat, és most a WCC is megerősítette ezt a tendenciát.
A versenyképességi rangsort 164 statisztikai mutató alapján állították össze, amelyek a gazdasági teljesítményt, infrastruktúrát, kormányzati és üzleti hatékonyságot vizsgálták. Ebben a kontextusban Németország jelentősen elmarad Kínától, amely a tavalyi 21. helyről idén a 14. helyre ugrott előre.
A német gazdaság eredményessége minden területen romlott, ami korábban az ukrajnai háború következményeivel volt magyarázható. Azonban Arturo Bris, az IMD pénzügyi professzora szerint Németországban belső problémák is húzódnak a háttérben, amelyek aláássák a jólétet. A német vezetés alkalmazkodó képessége is kérdéses, ami a világgazdasági változásokra való reagálásban mutatkozik meg.
A kis- és középvállalkozások körében a forráshiány és a digitális technológiák beépítésének lassúsága jelent problémát. A szakértők szerint a szövetségi kormány fiskális ösztönzőire és az adók konszolidálására lenne szükség, mivel a magas adók miatt a német vállalatok versenyhátrányba kerülnek, és ez a tipikus német ügyvezetők pesszimizmusához vezet.
A berlini kormány teljesítményét a gazdasági szereplők is lepontozták, ami a kormányzati válság további mélyülését jelzi. A WCC kutatói szerint a cégvezetők bár az oktatást, a munkaerőt és a jogi környezetet megfelelőnek tartják, Olaf Scholz kancellár kormányának hozzáértését súlyosan kritizálják, ami a "Kormányzati hatékonyság" kategóriában tizenegy helyet vesztett 2022-höz képest.
