A német autók exportjának rejtélyes növekedése Kirgizisztán felé

Az ukrajnai háború kezdete óta 5100 százalékkal nőtt a német autók exportja Kirgizisztánba, ami a szakértők szerint nem a helyi piac iránti megnövekedett keresletet tükrözi, hanem a nyugati szankciók kijátszását jelzi.

John Kirby, a Fehér Ház szóvivője szerint az Egyesült Államok célja, hogy megnehezítse az orosz hadigépezet működését, azonban a szankciók nem teljesen záródnak, és több állam segít azok kijátszásában. Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek mellett több egykori szovjet tagköztársaság is érintett ebben, mint például Örményország, Kazahsztán és Kirgizisztán.

Robin Brooks, a Brookings intézet munkatársa rámutat, hogy a német autók jelentős része valójában nem marad Kirgizisztánban, hanem továbbítják Oroszországba. Hasonló a helyzet a chipekkel is, amelyek a tilalmi listákon szerepelnek, de Hongkongon keresztül Kirgizisztán javára megvásárolva már kevésbé állnak a nemzetközi figyelem középpontjában, pedig a végállomásuk gyakran Oroszország.

Az Európai Unió tagállamai közül is többen alkalmazzák azt a módszert, hogy a szállítóleveleken Kirgizisztánt jelölik meg célállomásként, miközben tudomásul veszik, hogy az áruk valójában Oroszországba kerülnek.

Az orosz hadiipar és a nyugati chipek

A Royal United Services Institute brit katonai kutatóintézet megfigyelései szerint az orosz fegyverekben számos, a tilalmi listákon szereplő nyugati alkatrész található. Wally Adeyemo, az USA pénzügyminisztérium államtitkára Berlinben figyelmeztette a német üzletembereket, hogy ne adjanak el szankciós listákon szereplő árukat Kínának, mivel azok gyakran Oroszországba kerülnek. Az Egyesült Államok különösen a kettős felhasználású áruk, mint a chipek, Oroszországba történő beáramlásától tart, amelyeket a hadiipar is felhasznál.

Maria Shagina, az International Institute for Strategic Studies vezető szankció szakértője szerint főleg Kínán keresztül jutnak el ezek a termékek Oroszországba. Egy dubaji vezető üzletember a Financial Timesnak nyilatkozva kifejtette, hogy a világgazdaság már nem kizárólag a Nyugat kezében van, így a szankciók hatékonysága korlátozott, és a kereskedelem új utakat keres magának.

Robin Brooks hangsúlyozza, hogy a szankciók eddig nem érték el a céljukat, azaz az orosz csapatok távozását Ukrajnából.

G7 támogatás Ukrajnának

A G7 országai – az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán – döntöttek arról, hogy Ukrajna 50 milliárd dolláros támogatást kap, amelyet a Nyugaton befagyasztott orosz vagyonból finanszíroznak. Az orosz vagyonból mintegy 280 milliárd dollár Európában található. Joe Biden amerikai elnök a döntést méltatva kijelentette, hogy ezzel ismét emlékeztetik Putyint arra, hogy nem hátrálnak meg az agresszióval szemben, és összetartanak. Az USA és Ukrajna között tízéves védelmi szerződés jött létre az orosz agresszióval szembeni függetlenség garantálása érdekében.