A klímakatasztrófa már a küszöbön
Két évvel ezelőtt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató megjósolta, hogy a hátralévő évek nyarai lesznek életünk legmelegebb nyarai, és ez a megállapítás évről évre érvényes marad. A hőhullámok idén minden eddiginél korábban érkeztek, és a hőségrekordok világszerte megdőlnek, miközben még csak június van.
Görögországban már június elején 45 fok körüli hőmérsékleteket mértek, ami több turista halálát okozta, az Akropoliszt pedig a forróság miatt bezárták. Törökországban és Olaszországban is szélsőségesen meleg van, egyes helyeken 10 Celsius-fokkal meghaladva az évszakos átlagot. Az Egyesült Államokban rekord hőhullámra készülnek, erdőtüzek terjednek, Mekkában pedig 52 fokos hőségben folyik a zarándoklat, több százan meghaltak. Magyarországon a Belügyminisztérium több megyére vörös kódot adott ki a várható 37 fokos hőség miatt, Spanyolországban hőségriadót jelentettek be, és a párizsi olimpiai játékok alatt is iszonyatos hőség várható.
A probléma nem csak a nyári meleg, hanem hogy zsinórban 11 hónapja dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok. Magyarországon már februárban naponta megdőltek a melegrekordok, márciusban Budapesten nem hűlt 10 Celsius-fok alá a levegő, április elején pedig 30 fok volt. Az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus szerint a 2023-as év volt a második legmelegebb Európában és a legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta, a globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot.
Május végéig több mint 1,5 milliárd ember, a bolygó lakosságának közel egyötöde élt át legalább egy napot, amikor a hőmérséklet meghaladta a 39,4 Celsius-fokot, ami életveszélyesnek számít. Senki sem tudja pontosan megjósolni, mire számíthatunk ezen a nyáron, de a tudósok arra számítanak, hogy a következő öt évben legalább egy évben meghaladja az éves átlaghőmérséklet a 2023-as rekordot. Tamsin Green meteorológus szerint az idei nyáron is az átlagosnál magasabb hőmérsékletre számíthatunk, és Dél- és Kelet-Európában nagy valószínűséggel lesznek durva napok.
Európa időjárását több tényező befolyásolja, jelenleg az El Niño és a La Niña éghajlati jelenségek közötti átmeneti fázisban vagyunk. Az El Niño hatása még tart, ami magas óceáni hőmérsékleteket jelent. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal egyik kutatója szerint 2023-2024 telén az „erőteljes El Niño” miatt globális hőmérsékleti rekordok fognak megdőlni. Tamsin Green szerint a „dominóhatás” érvényesül, vagyis ha a világon valahol több az esőzés, akkor máshol csökken a csapadék mennyisége.
Egy áprilisban közzétett jelentés szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és Európában a nyarak évről évre elviselhetetlenebbek, nemcsak az El Niño, hanem az ember okozta klímaváltozás miatt is. A Meteorológiai Világszervezet és a Copernicus szerint a kontinensnek többet kellene tennie a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás és a kibocsátás csökkentése érdekében. Európa 30 legsúlyosabb hőhulláma közül 23 az elmúlt 24 évben történt, és az átlaghőmérséklet Európában jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
Egy évtizeddel ezelőtt a tudósok még úgy becsülték, hogy majdnem nulla annak esélye, hogy a bolygó 2020-ig 1,5 Celsius-fokot melegszik. Most már senki sem mer ilyet állítani, a klímakatasztrófa már itt van velünk. Az évszázad közepére világszerte 5 milliárd ember lesz kitéve egy hónapon át az egészséget veszélyeztető extrém hőségnek. 2030-ra pedig 4 milliárd ember szenvedhet egy hónapon át az egészséget veszélyeztető extrém hőségben.
