A NATO hiányzó pillére

Miközben Ukrajnában dúl a háború, és az amerikai elnökválasztási kampány egyre hevesebbé válik, a NATO vezetői azon töprengenek, hogyan készítsék fel a szövetséget minden lehetséges forgatókönyvre.

A német és a dán védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „öt éven belül” megtámadhatja a NATO-szövetségeseket, és a konfliktus akár hamarabb is bekövetkezhet, ha Oroszország áttörést ér el az ukrajnai hadszíntéren. Donald Trump volt amerikai elnök, aki a NATO-tagokat fenyegette azzal, hogy „tegyenek, amit akarnak” azokkal, akik „nem fizetnek”, újra megválasztható az év végén. Eközben az amerikai erőforrások áthelyezése az Indo-csendes-óceáni térségbe várható, ami csökkentheti az Egyesült Államok európai erőviszonyait.

A transzatlanti biztonság két pillérre épül: az amerikai és az európai hatalomra. Ha az Egyesült Államok megingana a NATO iránti elkötelezettségében, Európa viselné a kontinens védelmének terhét, de jelenleg Európa nincs felkészülve erre. Az európai kormányok növelik védelmi beruházásaikat és az Ukrajnának nyújtott segítséget, de a NATO egyes európai tagjai még mindig elmaradnak a védelmi kiadási céljaitól.

Az európai országok által Ukrajnának adott felszerelés és lőszer saját készleteik egy részét is kimerítette. A NATO európai pillérének megerősítése válasz lehet a kontinens biztonsági problémáira, de az Egyesült Államok 25 éve vonakodik támogatni a szövetségen belüli nagyobb európai szerepvállalást.

Többet, és jobban költeni

Az európai országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, ahol már jelentős javulást értek el. 2014-ben csak három NATO-tagállam fordította GDP-jének legalább két százalékát védelmi kiadásokra, ma már 23 tagállam teszi ezt. Néhány ország, mint például Lengyelország és a három balti állam, még ezt a célt is meghaladja. Európa gazdasága nagyobb, mint Oroszországé, így nem kell megfelelniük Oroszország 7,5 százalékos kiadásainak, de új célokat kell kitűzniük, például a GDP legalább két és fél százalékát költeni védelemre 2030-ra.

A NATO-nak új módszert kellene kidolgoznia a tagok hozzájárulásának értékelésére, figyelembe véve a kiadási célokat, a harci erőt és a képességeket. Az európai NATO-tagoknak kiadásaikat úgy kell alakítaniuk, hogy a legsúlyosabb hiányosságaikat orvosolják, és hosszabb távon olyan újonnan megjelenő eszközökbe kell befektetniük, mint a mesterséges intelligencia és a hiperszonikus technológia.

Az EU támogathatja ezeket az erőfeszítéseket az Európai Védelmi Alap és az Európai Védelmi Ipari Programon keresztül, és fontolgathatja európai védelmi kötvények kibocsátását. A NATO 2022 júniusában bejelentette, hogy hétszeresére növeli a magas készültségi fokon álló csapatok számát, de az európai szövetségeseknek is növelniük kell haderőnagyságukat és állományukat.

Az európai tagállamoknak jobban össze kell hangolniuk védelmi termelésüket, és a NATO vezetői segíthetnek ebben, ha az együttműködést politikai prioritássá emelik. Egy ésszerűsített eurócsoportot a három katonailag legfejlettebb európai állam – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – vezethetne, bevonva Lengyelországot és Olaszországot is, hogy integrálják a kelet- és dél-európai szempontokat.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a Washington által Kijevnek átadott F-16-os vadászgépeket ukrán területen fogják tárolni, egyelőre nincs arról szó, hogy ezek más NATO-országok területéről dolgoznának. Ukrajna vezetése korábban bejelentette, hogy egyes NATO-országok területén fogják tárolni azokat az F-16-os vadászbombázókat, melyek nem teljesítenek aktív szolgálatot, de Sullivan hangsúlyozta, hogy Amerika és Ukrajna viszonylatában erről nincs szó, a Washington által átadott F-16-osokat Ukrajnában kell elhelyezni. Az első F-16-os vadászbombázók várhatóan idén állnak hadrendbe az ukrán légierőben, de a pilóták képzése lassan halad, így nem kizárt, hogy idén csak négy gépet tudnak szolgálatba állítani.