Török hírszerzési sikertörténet: Meghiúsult egy moszkvai terrortámadás
A török hírszerzés beavatkozása révén megakadályozták egy Moszkva ellen tervezett iszlamista terrortámadást, amelyet az Iszlám Állam horaszáni csoportja készült végrehajtani.
A török Hürriyet és az orosz TASzSz hírügynökség jelentése szerint a terroristák egy moszkvai bevásárlóközpontot céloztak meg. Az Iszlám Állam horaszáni szervezete, amely korábban a Crocus City Hall elleni merényletet is szervezte, ezúttal is hasonló támadást tervezett. A török hatóságok azonban időben értesítették az orosz félét, lehetővé téve számukra, hogy megelőzzék a tragédiát. Az információkat az isztanbuli hírszerzők szerezték meg, akik az ISIS-tagokat hallgatták ki, ezek az emberek januárban támadást hajtottak végre az isztanbuli Szent Mária templom ellen.
Törökország, mint a NATO egyik legerősebb tagállama, kettős szerepet tölt be a nemzetközi színtéren. Egyrészt közvetítőként próbál fellépni az orosz-ukrán konfliktusban, másrészt török hadiipari vállalatok fegyverekkel támogatják az ukrán hadsereget. Emellett török magánvállalkozók is segítenek az orosz gazdaságnak a nyugati szankciók megkerülésében. Az ukrán gazdaság azonban komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen az ország a legutóbbi hivatalos tárgyalásokon sem jutott megállapodásra a kötvénytulajdonosok egy csoportjával mintegy 20 milliárd dollárnyi nemzetközi adósság átütemezéséről, ami felveti a fizetésképtelenség lehetőségét.
Az a megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna a 2022-ben az orosz invázió miatt felfüggeszthesse a kifizetéseket, augusztusban lejár, és a tárgyalások addig folytatódnak. Ukrajna dollárban denominált eurókötvényei több mint 2,0 centtel estek, a közeli lejáratokkal 26-30 cent/dollár közötti szorult szinteken kereskedtek – írja a Reuters.
A kormány javaslata és a kötvénytulajdonosok ellenjavaslata jelentős eltéréseket mutatott: utóbbiak szerint a kijevi vezetés javaslata a piacok által várt 20%-ot jelentősen meghaladó mértékű leírást követelt. Ukrajna augusztus utánra is kiterjesztheti a kifizetések felfüggesztését, de az adósság teljes átdolgozását részesíti előnyben. Ha utóbbi nem sikerül, az ország fizetésképtelenné válna, akkor az technikai államcsődöt jelentene.
Egy mostani fizetésképtelenség lenne Ukrajna második fizetésképtelensége egy évtizeden belül, amelyet egy orosz invázió váltana ki – legutóbb 2015-ben történt hasonló. Ukrajna felajánlotta, hogy a kötvénytulajdonosok meglévő adósságát öt, 2034 és 2040 között lejáró államkötvényre, valamint egy, az adóbevételek alakulásához kötött, állami feltételes adósságinstrumentumra cseréli.
A kötvénytulajdonosok két ellenjavaslatot terjesztettek elő, amelyek mindegyike 20%-os nominális haircutot jelentett volna. Ez a kötvénypiacon a befektető által tartott kötvény értékének vagy névértékének csökkenésére utal. Ez akkor fordulhat elő, ha a kötvény kibocsátója nem képes teljes kamat- vagy tőkefizetésre, és a kötvénytulajdonosokkal tárgyalásokat folytat, hogy az eredetileg ígértnél alacsonyabb kifizetést fogadjanak el.
A kormány szerint egyik kötvénytulajdonos javaslata sem felelt meg az IMF követelményeinek.
Ezen kívül, az ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij aláírta a középiskolai és egyetemi hallgatók katonai alapképzéséről szóló törvényt, amely az "Ukrajna védelme" tantárgy oktatásával javítaná az általános katonai képzés rendszerét, és felkészítené az állampolgárokat a nemzeti ellenállásra. A tantárgy programját egy végrehajtó hatóság fogja kidolgozni a védelmi minisztériummal egyeztetve. Zelenszkij további öt törvényt is aláírt, köztük a roamingra vonatkozó európai jogszabályok normáinak végrehajtásáról szólót, valamint a közigazgatási törvénykönyvnek a családon belüli erőszak elleni küzdelemről szóló isztambuli egyezmény ratifikálásával kapcsolatos módosításáról szóló törvényt. Az egyezményt az ukrán parlament még 2022 júniusában ratifikálta.
