Intenzív felkészülés az űrbe: a magyar űrhajósok útja
A magyar űrhajósok, Cserényi Gyula és Kapu Tibor, egy 14 hónapos, intenzív felkészülési folyamaton mentek keresztül, amely során fizikai és mentális kihívásokkal néztek szembe.
Cserényi Gyula szerint a felkészülés 2022. január végén kezdődött, és 2023 márciusáig tartott a kiválasztási folyamat, amely során több lépcsőben, több helyszínen, köztük Hamburgban és Kölnben, valamint Csillebércen zajlottak a tesztek és meghallgatások. A kiképzés három fázisból állt, amelyek között túlélőképzés és izolációs gyakorlat is szerepelt. A nyolc kiválasztottból négyen maradtak, akik között Cserényi Gyula is volt.
Kapu Tibor elmondása szerint a kiválasztási folyamat során 247 jelentkezőből végül csak négyen maradtak, akik közül ő is egyike volt. A felkészülés során a fizikai és tanulmányi felkészítés mellett a médiaeseményekhez való hozzászokás is fontos része volt a programnak.
A felkészülés során a magyar űrhajósok Farkas Bertalan korábbi tapasztalatait is figyelembe vették. Cserényi Gyula szerint Farkas Bertalan, aki vadászpilóta volt, más technológiai korban és más rendszerben készült fel az űrutazásra. Ők maguk kutatóűrhajósok lesznek, akiknek nem lesz feladatuk az űrhajó vezetése.
Kapu Tibor hozzátette, hogy Farkas Bertalan tréningje fizikailag sokkal intenzívebb volt, mint a jelenlegi űrhajósoké, hiszen őt és társait szó szerint kínozták a centrifugában és a parabolarepülésekkel. Ezzel szemben a mai űrhajósoknak már automatizált űrhajók állnak rendelkezésre.
A következő időszakban a két űrhajós Amerikába költözik, ahol megkezdődik a küldetésspecifikus kiképzés. Kapu Tibor lesz az egyik a négy űrhajós közül, akik felmennek az ISS-re. A csapatösszeszoktató tréningeken Cserényi Gyula valószínűleg nem vesz részt, mivel ő a földi irányításban fog részt venni, de a kutatásokat ő is meg fogja tanulni, hogy támogatni tudja Kapu Tibor munkáját.
A mindennapi életükben is szigorú előírásokat kell követniük, beleértve a táplálkozást és a fizikai edzéseket is. A program része a pszichológiai felkészítés és a távpszichológiai támogatás is.
A HUNOR projekt és Magyarország űripari törekvései kapcsán Kapu Tibor kiemelte, hogy az űriparban világszerte tapasztalható fellendülés miatt fontos, hogy Magyarország is részt vegyen ebben a fejlődésben. Cserényi Gyula hozzátette, hogy az űrprogram hasznos lehet a magyar tudomány és mérnöki képzés számára is.
A kritikák ellenére mindketten hisznek a program fontosságában és abban, hogy a tudásukat nem szeretnék elvesztegetni, hanem az űrkutatást és tudományt szeretnék előre mozdítani. Kapu Tibor személyes célja, hogy Cserényi Gyula is felmenjen az űrbe, és ő legyen a tartalék űrhajós.
