Új rendelet a külföldi útdíjbírságokra és a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre
A kormány egy rendeletmódosítást tervez, amely megkönnyítené az elektronikus útdíjszedési rendszerek közötti információcserét, valamint a vállalatok számára is új kihívásokat állít a fenntarthatósági jelentéstétel terén.
A társadalmi egyeztetés alatt álló rendeletmódosítás célja, hogy elősegítse az elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságát és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjét. A rendelet a megtett úttal arányos rendszerre vonatkozik, és lehetővé teszi az EETS-szolgáltatók számára, hogy teszteljék fedélzeti eszközeiket, melyek költségeit maguk a szolgáltatók viselik. Az útdíjszolgáltatók kötelesek elektronikus nyilvántartást vezetni az érvénytelenített fedélzeti eszközökről, és ezeket az adatokat megosztani az útdíjkezelőkkel, miközben az adatvédelmi előírások szigorú betartása kötelező. A magyar hatóságoknak együtt kell működniük más EU-tagállamok hatóságaival a hatékonyabb és átláthatóbb útdíjkezelés érdekében.
A vállalatok számára a fenntarthatósági jelentéstétel terén is új követelményeket állít a CSRD, amely részletes tájékoztatást kíván a vállalatok fenntarthatósági teljesítményéről. A PwC Global CSRD Survey kutatása szerint a vállalatok többsége bizakodó, de sokan még nem tudják, hogyan teljesítsék az új követelményeket. A CSRD-nek köszönhetően a vállalatok vezetősége nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe venni a döntéshozatal során, és a válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.
A jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok rendelkezésre állását és minőségét emelték ki, hiszen a közzétételekhez szükséges adatok csak egyötöde áll rendelkezésre teljesen. Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szerint a fenntarthatósági beszámolásnak a pénzügyi beszámolással azonos szinten kell történnie.
A megkérdezett cégek majdnem kétharmada bizakodó a CSRD követelményeinek teljesítésével kapcsolatban, de kevesebb, mint fele végezte el a legfontosabb teendőket, mint például a beszámolási tevékenységek megerősítése vagy az adatok rendelkezésre állásának igazolása. A válaszadók szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani, mint például a jobb környezetvédelmi teljesítmény, a kockázatok csökkentése és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződés. Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője szerint a vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarhatóság, és a CSRD megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést várnak.
A magyar kormány a július 1-jén kezdődő soros EU-elnökség alatt hét prioritást határozott meg, amelyek között szerepel az új európai versenyképességi megállapodás, a védelmi ipar megerősítése, a külső határok védelme és a migráció kezelése, valamint a bővítéspolitika és a kohéziós politika jövőjének megvitatása. Emellett a gazdaközpontú agrárpolitika megvalósítása és a demográfiai kihívások kezelése is kiemelt célkitűzés. A magyar kormány két éve készül a soros elnökség átvételére, és több mint 120 dossziét örököl az előző elnökségektől, amelyek közül 50 jelenleg a Tanács előtt áll, 30 pedig az EP és a Tanács közötti egyeztetésen van. Az elnökség alatt Magyarország összesen 177 eseményt fog rendezni, amelyek közül 16 informális miniszteri ülés lesz. A soros elnökség logója a Rubik-kocka, a szlogenje pedig a "Make Europe Great Again", amit Bóka János Tegyük naggyá Európát-ként fordított magyarra, jelezve, hogy Magyarország egy cselekvő, aktív elnökségre készül.
