A francia szélsőjobb elmozdulása Putyintól és a kormányfői ambíciók újragondolása
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, amely a közelgő június 30-ai és július 7-ei nemzetgyűlési választások egyik fő esélyese, eltávolította a programjából az Oroszország-barát és NATO-ellenes álláspontokat, miközben Jordan Bardella, a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje kijelentette, hogy nem akar miniszterelnök lenni, ha csak relatív többséget szereznek.
A Politico szerint a francia radikális jobboldali párt, amely korábban az ukrajnai konfliktusig ismert volt Putyin-barát hozzáállásáról, törölte honlapjáról azokat a programpontokat, amelyek az Oroszországgal való kapcsolatok erősítését célozták meg. Emellett eltűntek a honlapról a Németországgal való katonai együttműködés megszüntetésére és a NATO integrált katonai parancsnokságából való kilépésre vonatkozó javaslatok is. Ezek a törölt javaslatok Le Pen 2022-es elnökválasztási programjából származtak, és a védelemről szóló anyagot június 11-e után távolították el az oldalról.
A korábbi védelmi program Washingtonnal való távolságtartást és Oroszországgal való közeledést sürgetett, Franciaország számára nem mindig megbízható szövetségesként jellemezve az Egyesült Államokat, miközben Moszkvával szövetséget kerestek volna a terrorizmus elleni harc és az európai biztonság terén. A dokumentum azt is javasolta, hogy szakítsanak a Németországgal katonai területen folytatott együttműködéssel, mivel állításuk szerint "mély és kibékíthetetlen doktrinális, operatív és ipari eltérések" mutatkoznak Berlinnel. A törölt tervek között szerepeltek a közösen fejlesztett újgenerációs harckocsik és vadászrepülőgépek programjai is.
A Nemzeti Tömörülés biztonságpolitikai téren már korábban is mérséklődést mutatott, például márciusban tartózkodtak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló szavazáson a Nemzetgyűlésben. Jordan Bardella, a párt elnöke, aki a választások után akár miniszterelnök is lehet, kijelentette, hogy a NATO integrált katonai parancsnokságából való kilépést az ukrajnai háború befejezéséig halasztanák. Azonban Bardella most jelezte, hogy nem akar miniszterelnök lenni, ha a pártja csak relatív többséget kap a választásokon, mivel úgy érzi, nem tudnának változtatni a dolgokon.
A Nemzeti Tömörülés új védelmi programját a következő napokban várhatóan Bardella fogja bemutatni. Emmanuel Macron francia elnök, aki a korábbi európai parlamenti választásokon vereséget szenvedett, új nemzetgyűlési választásokat írt ki, amelyeknek a Nemzeti Tömörülés számít a nagy esélyesének. Azonban a Macronra leselkedő legnagyobb veszélyt nem csak a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés jelenti, hanem a baloldali pártok egyesülése is, amelyek az Új Népfront néven indulnak a választásokon. Az Új Népfrontban a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és Jean-Luc Mélenchon vezette Engedetlen Franciaország vesznek részt, és 546 jelöltet állítanak.
A francia nemzetgyűlési választások kétfordulósok, és a többségi rendszer kedvez a két tömb kialakulásának. A közvélemény-kutatások szerint az egyesült baloldal 25-28, a Nemzeti Tömörülés 31 százalékot szerezhet, de az egyéni körzeti rendszer miatt nehéz előrejelezni, hogy ez tényleges hány mandátumot jelent majd. Macron reménye az lehet, hogy az EP-választásokon harmadik szocialisták szavazói nem a szélsőbaloldali elemekkel vegyes Népfrontra, hanem az ő centrista pártjára voksolnak majd.
Az államfő kampánynyitó beszédében felhívta a figyelmet mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali veszélyre, a hagyományos jobbközép, illetve balközép szavazóit próbálva megnyerni, hogy az ő pártját támogassák. François Hollande, aki 2012 és 2017 között volt államfő a szocialista párt képviseletében, és gyakran bírálja a radikális baloldalt, most a Népfront jelöltjeként indul saját körzetében, hangsúlyozva, hogy a szélsőjobboldal hatalomra kerülésének megakadályozása érdekében túl kell lépni a nézeteltéréseken.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke, hangsúlyozta, hogy nem szeretne Emmanuel Macron elnök munkatársa lenni, hanem a politika megváltoztatásához kér hatalmat. A választási programjukat illetően az RN az elmúlt napokban több kérdésben is visszakozott, például a nyugdíjreform visszavonását és az alapvető szükségleti cikkek áfájának eltörlését egy későbbi időpontban, várhatóan 2025-ben kívánja csak megvalósítani. Bardella kijelentette, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, első intézkedésként költségvetési módosítást terjeszt a parlament elé, amelynek az energia és az üzemanyag áfájának csökkentéséhez kell vezetnie.
A felmérések szerint ha most tartanák az első fordulót, az elnöki tábor 20 százalék körüli eredményt érne el, míg a baloldali összefogás 28 százalékos támogatottságra számíthatna. Az Új Népfront azonban egyelőre nem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet. Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője kedden azt javasolta: a baloldal győzelme esetén a megválasztott baloldali képviselőknek szavazáson kellene kijelölniük maguk közül a kormányfőt.
Emmanuel Macron belső körében aggodalmat keltenek az országos választások, amelyeket az elnök az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség után írt ki. Macron centrista koalícióját a baloldal és a szélsőjobboldal egyaránt veszélyezteti, és a szövetségesek inkább a kilépési lehetőségeket keresik a nagy összecsapás helyett. Macron már bejelentette, hogy a választásokat két fordulóban fogják tartani, június 30-án és július 7-én. A parlamenti választások időzítése egyes vélemények szerint hátráltatta Macron szövetségeseit, akik még el sem kezdtek felkészülni a 2027-es elnökválasztáson a szélsőjobboldali ellenféllel, Marine Le Pennel vívandó párbajra. Macron azonban nem titkolja, hogy szövetségesei politikai szerencséjét kockáztatja legújabb játszmájában.
Mióta Emmanuel Macron kiírta a nemzetgyűlési választásokat, több mint 400 ezren jelezték a prefektúrákon, hogy akadályoztatásuk miatt meghatalmazás útján kívánják gyakorolni választójogukat. Ez a szám hatszorosa a 2022-es nemzetgyűlési választásokat megelőző ugyanezen időszakban igényelt meghatalmazásoknak, ami alapján elemzők szerint magas részvételre lehet számítani.
