NATO milliárdok a védelmi start-upokban

A NATO Innovációs Alapja jelentős befektetéseket hajt végre Európában a védelmi technológiával foglalkozó start-up cégekbe, amelyek a robotika, mesterséges intelligencia, űrkutatás és energia területén tevékenykednek.

A Financial Times beszámolója szerint a NATO 1,1 milliárd dolláros kockázati tőkealapja 2022 nyarán indította el befektetési programját, és már támogatást nyújtott négy induló vállalkozásnak, valamint befektetett négy kockázati tőkealapba. Az alap célja, hogy pótolja azt a piaci hiányosságot, amely a hagyományos kockázatitőke-társaságok ambiciózusabb, hosszú távú technológiák iránti visszafogottságából adódik.

Andrea Traversone, a NATO Innovációs Alap ügyvezető partnere elmondta, hogy az alap 15 éves megtérülési időszakkal fektet be, ami hosszabb, mint a legtöbb kockázati tőkebefektető esetében szokásos 10 év. Ez lehetővé teszi, hogy jelentős mennyiségű tőkét helyezzenek ki az innovatív technológiák tőkeigényes K+F-ciklusai alatt. Traversone kiemelte, hogy ezen stratégiai technológiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a szövetség egymilliárd polgárának biztonsága szempontjából. A védelmi technológiai piac a geopolitikai feszültségek miatt az elmúlt években jelentősen nőtt, és Európa ezen a területen gyorsan felzárkózik.

A támogatott startupok között szerepel a londoni Fractile AI, amely számítógépes chipgyártónak fejleszt, a német ARX Robotics, amely teheremeléstől a megfigyelési feladatokig használható pilóta nélküli robotokat tervez, a brit iCOMAT, amely hatékonyabb és energiatakarékosabb anyagokat gyárt járművekhez, valamint a walesi Space Forge, amely az űrben uralkodó mikrogravitációt és vákuum-viszonyokat használja fel a félvezetők előállításához. Emellett olyan kockázati tőkealapok, mint a Join Capital, a Vsquared Ventures, az OTB Ventures és az Alpine Space Ventures is részesültek támogatásban. Traversone szerint Európában hamarosan megjelenhet egy olyan hazai vállalkozás, amely versenyre kelhet az amerikai Andurillel, amely mesterséges intelligenciát és robotikát, többek között drónokat és megfigyelőrendszereket fejleszt. Megemlítette, hogy sok európai vállalkozó lelkesedik a kettős felhasználású technológiákért, amelyek kereskedelmi és védelmi célokra egyaránt alkalmazhatók.

A befektetők hagyományosan óvakodnak a védelmi vállalatok támogatásától, de az ukrajnai háború hatására a kormányzati beruházások, például a drónok, a kibernetika és a mesterséges intelligencia területén, segítettek megváltoztatni az ágazat megítélését. Az Európai Beruházási Bank is megnyitotta az ajtót a védelmi technológiával foglalkozó vállalatok felé, megszüntetve a polgári alkalmazásokból származó bevételek minimális küszöbértékét azon kettős felhasználású technológiai vállalatok esetében, amelyek a bank pénzeszközeiből részesülnek.