Óriásvírusok és innovatív megoldások a grönlandi jégben

A grönlandi jég mélyén óriásvírusokat fedeztek fel, amelyek képesek lehetnek szabályozni az algák veszélyes virágzását, így hozzájárulva a globális felmelegedés elleni küzdelemhez, miközben egy holland cég a jégtakaró mesterséges visszafagyasztásán dolgozik.

A grönlandi algák tavaszi virágzása sötétíti a jégtáblák felszínét, elősegítve ezzel az olvadást és zavarva a jég napfény-visszaverő képességét, ami kritikus szerepet játszik a globális tengerszint szabályozásában. Egy korábbi tanulmány szerint a jég olvadása 20%-kal gyorsabb, mint korábban becsülték. A dániai Aarhusi Egyetem kutatói azonban felfedeztek egy természetes megoldást: óriásvírusokat, amelyek képesek lehetnek megakadályozni az algák túlzott szaporodását. Ezek a vírusok méretükben másfélezerszer nagyobbak, mint a megfázásért felelős társaik, de még így is csak mikroszkóppal láthatók.

Ezeket a vírusokat már 1981-ben azonosították az óceánokban, ahol algákat fertőztek meg, később pedig a talajban és az emberi szervezetben is fellelhetők voltak. Jeges környezetben azonban mostanáig nem figyeltek fel rájuk. A ZME Science által ismertetett kutatás során a tudósok jégminták DNS- és mRNS-elemzésével bukkantak rá az óriásvírusok nyomaira, és megállapították, hogy ezek a vírusok aktívak a jeges környezetben.

A jég rózsaszínűvé változik az algák virágzásakor, ami vizuálisan is jelzi az algavirágzás mértékét. A kutatások célja, hogy további információkat szerezzenek az óriásvírusok grönlandi jégökoszisztémában betöltött szerepéről. Az algavirágzás biológiai szabályozásának megértése nemcsak a jégolvadás mérséklésében, hanem a globális felmelegedés elleni harcban is kulcsfontosságú lehet, és új módszerekhez vezethet a környezetvédelemben.

Egy másik innovatív megoldáson dolgozik az Arctic Reflections nevű holland cég, amely az Északi-sarkvidék mesterséges visszafagyasztását tűzte ki célul. A cég egy olyan hőpajzsot tervez, amely jégből készülne, és a tengervíz szivattyúzásával a kiválasztott területeken segítené a jég újrafagyását és a meglévő jégtakaró megvastagodását. A kutatók szerint ez a módszer időt nyerhet az emberiség számára, hogy hatékony megoldásokat találjon a globális felmelegedés csökkentésére, anélkül, hogy vegyi anyagokat kellene használni.