Mára megszelidült, de vérben és erőszakban született az európai futball

Senki sem tudja pontosan megmondani, honnan eredhet a foci, mert szinte minden kultúrában kialakult valamiféle hozzá hasonló, kezdetleges labdakergetős játék.

Már négyezer évvel ezelőttről is maradtak fenn labdajátékokra utaló emlékek Kínából, sőt, a labdát (akkor még szőrmével kitömött bőrgolyót) is kínai találmánynak tekintik. Kétezer évvel ezelőtt pedig már bizonyíthatóan két kapura játszották a cuju-t, és a láb bármely részével, fejjel, vagy mellel terelgethették a bambuszrudak közé kifeszített hálókba kivágott 60 centis lyukak felé. De ismert az ókori rómaiak játéka, a harpastum is, ami egy rögbiféle játék volt, azaz kézzel-lábbal lehetett a labdát érinteni, vezetni, cipelni. Hogy a maják, vagy aztékok halálosan komolyan űzött labdajátékait most ne is említsük (a vesztesek az életükkel fizettek).

Felmerül azonban a kínzó kérdés: miért tilos kézzel érinteni a fociban, hiszen a világ legtermészetesebb késztetése, hogy kézzel is megfoghassuk játék közben?

Brutálisan kezdődött

Állítólag Európában, azon belül is a futball őshazájában, Angliában, egy dán (viking) katona fejét fedezték fel a munkások az 1000-es évek első felében, és mivel a dánok 1018 és 1042 között egyfolytában Angliát támadták, ezért az angolok kitalálták a „rúgd meg a dán fejét” nevű játékot. A középkorban rendszeresen összecsaptak a szomszédos angol falvak, és az volt a győztes, amelyik falunépe a másik településének főterére/templomkapujához juttatta a hólyagot. Annyira magával ragadták a lakosságot ezek a labdát üldöző, őrjöngő, többnyire tömegverekedésbe torkolló csődület-viadalok, hogy nem múlt el esemény súlyos sérülések és halálesetek nélkül.

De nemcsak vidéken, hanem Londonban és más városokban is felborzolta az idegeket a spontán, szabályok nélküli, erőszakos labdahajszolás, ezért II. Edward király idején, 1314-ben, kénytelenek voltak betiltani az eszeveszett lakossági tömegfocit.

Ahány iskola, annyi foci

A modern futball alapjait azonban nem népi köztereken, hanem bentlakásos angol elitiskolák udvarain fektették le az 1800-as években. Többek között a közép-angliai Rugby városban, ahol 1823-ban egy iskolai mérkőzésen William Webb Ellis, nagy meglepetésre, karjaiba vette a labdát, berohant vele az ellenfél kapujába, letette, és diadalmasan felkiáltott, hogy gól! A London melletti etoni kollégiumban ezzel szemben szigorúan megtiltották, hogy a játékosok kézzel érintsék a labdát. Ahány hely, annyi változat, ezért a hősidőkben, ha két iskola összecsapott, akkor előtte meg kellett egyezniük, milyen szabályok szerint mérkőznek meg. Egy valami azonban közös volt bennük: minden csapat úgy játszott, mint a gyerekek.

Egészen a Football Association (FA) létrejöttéig, 1863. október 26-ig, amikor véget vetettek az áldatlan helyzetnek és elegyítették a kézzel és lábbal játszott football elemeit. Ám a 18 csapat képviselői közül 12-en megmakacsolták magukat, és december 8-án kimondták, hogy a labda kézzel való érintése mégiscsak szabályellenes és 161 éve, ezen a napon végleg külön vált a labdarúgás (assosiation football) és a rögbi (rugby football).

Melyik sport a kerek labdás?

Azidőtájt a hírek és az információk, a labdákkal ellentétben, ólómszárnyakon repültek, ezért kezdetben némi zavar keletkezett az újonnan megjelenő „rugdaló” játék körül Magyarországon. Molnár Lajos Athletikai gyakorlatok című 1879-es művében elsők között ír a jövevény labdajátékról. „Mindamellett két főcsoportra lehetett a Football-t ápoló iskolákat osztani: az egyik csoport, a híres »Rugby« vezetése alatt, a labda utáni szaladást és kapkodást megengedi, mig a másik csoport, Eton, Harrow és Westminster hírhedt iskolákkal, a labdának kézzeli érintését és a labdávali szaladást tiltja.”

Felbomlott a fegyelem, mégis megigézte Hajós Alfrédot

Budapestre állítólag Ray Ferenc hozott először focilabdát, méghozzá a millennium évében, 1896-ban. „Ray Stobbe Ferenctől értesült, hogy Magyarországon még nem láttak szabályos futball-labdát. Ezért Stobbe megkérte, hogy látogasson el egyesületének, a Budapesti Torna Clubnak (BTC) Markó utcai tornatermébe s ismertesse meg tagjaival a játék szabályait. Egyszerre csak megjelent a tornaterem ajtajában Stobbe Ferenc fiatal barátjával, aki se szó, se beszéd – minden előzetes bejelentés nélkül –, egy futball-labdát hajított közéjük. Így született meg 1896. december 18-án este a magyar labdarúgás. Az új játék pillanatok alatt népszerűvé vált.

Hajós Alfréd polihisztor sportember volt. Nemcsak az első magyar, és rögtön kétszeres olimpiai bajnok (úszásban érte el) az első újkori olimpián (1896, Athén), de azonnal rákapott az angol footballra is, és egy évre rá, 1897 novemberében Gillemot Ferenccel megalakította az MFC-t, vagyis a Műegyetemi Football Clubot, a későbbi MAFC jogelődjét, miközben a Budapesti Torna Clubban focizott. Talán mindez nem így történik, ha nem a lábbal művelt foci, hanem a rögbi honosodik meg minálunk.